Interjú: Neal Shusterman (Unwind)


 A mai napon ismét egy újdonsággal érkeztem, ugyanis az oldal történetében ez az első komolyabb interjú bejegyzés, amiben első körben még nem én vagyok a kérdező, én csak lefordítottam nektek a hazánkban frissen megjelent Unwind - Bontásra ítélve szerzőjével, Neal Shustermannal készült interjút. Maga az interjú 2010-ben készült a külföldi YA Highway elnevezésű blogon, de a mostani magyar megjelenés miatt számunkra is tartalmaz bőven érdekes információkat. Az esetleges fordítási, átfogalmazási hibákat nézzétek el nekem (javítasi ötleteket szívesen fogadom), ez az első nagyobb volomenű fordításom a nyilvánosság számára. Az Unwind értékelésével 2 nap múlva érkezem, úgyhogy érdemes, mintegy felvezetőnek ezzel a bejegyzéssel kezdeni. Külön köszönet Zsebinek, a Maybe I'm a bookworm nevezetű blog írójának azért a bizonyos mondatért!

A weboldaladon azt említetted, hogy a gimnazistaként eltöltött 2 év Mexikóvárosban "új perspektívákat adott neked a világra nézve". Mit gondolsz, ezt a perspektívát sikerült az írásodba is átvinni?
A nemzetközi élmények átélése miatt rengeteg ilyen dolog van, ami új perspektívákat ad. Elsőként tágabb rálátást nyújt a világra és a benne való elhelyezkedésedre. Másodsorban pedig, ha egyszer sikerül leküzdened a kulturális sokkot, amit átélsz, és onnantól kezdve teljesen máshol fogsz élni, mint ahol eddig, az olyan érzéssel tölt el, mintha a világon bármire képes lennél.

Nem csak Young Adult író vagy, írsz még a TV-nek és különböző filmeknek is. Mi a legnagyobb különbség a forgatókönyvek és könyvek írása között? Vajon különbözik ezeknek az írásoknak a folyamata?
Könyvet írni egy belső élmény; a könyv belülről jön, és az olvasónak is a gondolataiban fog megjelenni - míg a film külső élmény. Az egyik az érzékek, a másik pedig a gondolkodási folyamatok varázsa. Az írás szempontjából, úgy gondolom, mikor egy filmnek vagy TV-nek írsz forgatókönyvet, akkor az másoknak a felkérése miatt jön létre. Te vagy a kapcsolat köztük és aközött, amit szeretnének kivitelezni, és így ők irányítják ezt a folyamatot. Amikor egy regényt írsz, akkor azt saját magad miatt teszed. Sokkal jobban a magadénak érzed.

Szóval forgatókönyveket írni sokkal korlátozottabb?
Minden bizonnyal sokkal korlátozottabb.

Tetszett, amit a weboldaladon írtál arról, hogy "a legtöbb író, legbelül arra vágyik, hogy megváltoztassa a világot." A könyveiddel milyen hatást szeretnél elérni az olvasóidnál?
Azt szeretném, ha az emberek gondolkodnának. Ha különböző módokon gondolkodnának el az életükről és a világról. Úgy gondolom, csak azzal, hogy átértékeled a dolgokban betöltött szereped,  saját oldaladról szemlélve a dolgokat, akkor lehet, hogy tényleg van értelme a világnak. Fontos számomra, hogy ne csak prédikáljak és oktassak. Nem szeretném az emberekre erőltetni a véleményemet, mivel az oka ezeknek a kérdéseknek annyira vitathatóak, hogy mindenkinek meg vannak a saját véleményei. Az írásaimmal próbálok arra rámutatni, a dolgok amiket feketének és fehérnek látunk, azok valójában a szürke részei.

Ugyanebben a szellemben, hol húzod meg a határt aközött, hogy az írásoddal hatással legyél az olvasóidra, és aközött, hogy magadnak írj?
Ez nagyon homályos még számomra is. Azt írok, amit olvasni is szeretnék. Mikor írok, sokszor a történet úgy érzi, mintha saját magának íródna. Azt a fajta szabadságot élem át a történet kibontakozása közben, mintha én is egy olvasója lennék, ugyanakkor mégis fontos része vagyok egy kreatív folyamatnak.

Az egyik dolog, amit nagyon szerettem az Unwind-ba az a világfelépítés. Eddig még nem igazán olvastam olyan sci-fi regényt, ami a társadalomra fókuszál ahelyett, hogy a technika fejlődése, vagy az űrutazás lenne a középpontban. Mi késztetett arra, hogy olyan disztópikus regényt írj,amiben nincsenek repülő autók és szuper számítógépek?
Nem vagyok érdekelt egy olyan történet megírása felé, ami túlságosan elrugaszkodik a valóságtól. Az Unwind emberekről szól, nem pedig tárgyakról. Arról van szó, hogy döntéseket hozunk társadalomként, ezek a polarizáló kérdések pedig szörnyű döntéseket okozhatnak. Erről szól az Unwind; a társadalmunkról és arról, hogy működnek a dolgok, amikor minden rosszra fordul. Az űrutazás és a repülő autók; szórakoztatóak, de nem érdekelnek eléggé ahhoz, hogy egy évet eltöltsek az életemből a megírásukra.
Az Unwind szándékosan nem foglal állást egyik eszme mellett sem. A lényeg számomra az volt, hogy rámutassak arra a tényre, hogy két oldala is van ezeknek a meghatározhatatlan kérdéseknek, és ez az egyik fő probléma. Teljesen különböző perspektívákból tekinthetsz rájuk.

Általában mi születik meg először - egy szereplő, az alaphelyzet, vagy a történetszál?
Minden történet különböző. Néha az alap koncepció jön először, a karakterekkel és helyzetekkel csak később töltöm meg. Néha pedig egy igazán jó alaphelyzet várakozik az elmém hátsó részeiben addig amíg egy tökéletes szereplőt ki nem találok hozzá.

Az írásban követsz valamilyen szigorú rutint, vagy pedig napról napra változnak az írási szokásaid?
Napról napra változik. Próbálok nagyobb blokkokat kialakítani az időmből, amikor csak az írásra próbálok koncentrálni. Fontos, hogy megfelelő hangulatba kerülj az íráshoz. Időnként beiktatok egy vagy két hetes szüneteket azért, hogy mást is tudjak csinálni.

Ha csak egyetlen könyvet olvashatnál életed végéig, akkor melyik lenne az?
Fogalmam sincs. Bármi, ami eszembe jut az nem lenne elég jó válasz. Kérek egy másik kérdést. (*nevet*) Várj, megvan! Egy lexikont/szótárat, mert abból olyan könyvet csinálhatnék, amilyet csak akarnék.

Milyen tanácsot adnál a feltörekvő íróknak, és azoknak akik csak most kezdik meg az utat a kiadás felé?
Először is, írnod kell! Ne csak beszélj az írásról vagy csak gondolj az írásra, de igazából is írj rengeteget. Másodsorban írd át az eddigieket. Az újraírás/javítás is nagyon fontos része az írás folyamatának. Harmadjára, olvass sokat. És végül a negyedik, légy erős és kitartó. Nem lesz egyszerű, és minden nehézség felmerülése közben kitartónak kell lenned.

Üdvözlettel: Uszáma.

4 Megjegyzések

  1. Szerintem jo lett! Teljesen beleillik az a mondat :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Abszolút! :D Profizmusod megkérdőjelezhetetlen. Köszi még egyszer.

      Törlés
    2. Haha. Azért a profizmustól messze állok, de igyekszem. A munka nagy részét meg úgyis te végezted! :D Btw, gratu hozzá :D

      Törlés
    3. Én, akkor is így látom. :P Köszi! :)

      Törlés