Veronica Roth: A beavatott

 Mielőtt igazán elkezdtem volna "könyvmolykodni" ez a könyv, és a trilógia további kötetei (+kiegészítő kötet) mind megtalálhatóak voltak a bookline kívánságlistámon. Ennek az az oka, hogy brutálisan gyönyörű, egységes, de mégis különböző borítókat sikerült készíteni a könyvekhez. Aztán bekerültem a könyves közösségekbe, és már konkrétan a "csapból is ez folyt".

Író: Veronica Roth

Kiadó: Ciceró, 2012
Oldalszám: 430
Eredeti ár: 2990 Ft

Fülszöveg: EGYETLEN DÖNTÉS 
alapján megtudhatod, kik az igazi barátaid
EGYETLEN DÖNTÉS
meghatározhatja az értékrendedet
EGYETLEN DÖNTÉS
örökre megmutathatja, kihez és mihez vagy hűséges
EGYETLEN DÖNTÉS, AMELYTŐL MEGVÁLTOZOL

Beatrice Prior az antiutópisztikus Chicagóban él: az itteni társadalom öt csoportra tagolódik, melyek mindegyike egy-egy erény kiművelését írja elő tagjai számára. Ők az Őszinték, az Önfeláldozók, a Bátrak, a Barátságosak és a Műveltek. Az év egy bizonyos napján a mindenkori tizenhat éveseknek el kell dönteniük, melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ennek kell szentelniük életük hátralevő részét. Beatrice ingadozik aközött, hogy a családjával maradjon-e, vagy végre önmagává váljon. Ez a két lehetőség kizárja egymást. Végül olyan döntést hoz, amely mindenki számára meglepetést jelent – még önmagának is.

 Őszintén bevallom, hogy a könyv elején nem értettem, hogy mire fel ez a nagy lelkesedés az olvasók felől. Érdekes a felépített világ, de kicsit kiszámíthatónak éreztem a történéseket. A főhősnőnk neve, Beatrice pedig kifejezetten idegesített. Azt nem tudom megmondani, hogy pontosan mi váltotta ki belőlem ezt az ellenszenvet, de akkor is így éreztem. Aztán egy ponton átlendülve (talán a csoport választó stimuláció után) jobban felkeltette az érdeklődésemet, és innentől gördülékenyebb is volt az olvasás. Az pedig, hogy a könyv egy bizonyos pontjától Beatrice nevétől is "megszabadulhatunk", számomra abszolút plusz pontot jelentett. Mintha az írónő megérezte volna unszimpátiámat, és a kedvembe szeretett volna járni. (Igen! VALÓSZÍNŰ!)

 A leírt világkép nagyon érdekesre sikeredett , miszerint az embereket egyetlen fő tulajdonság alapján csoportokba rendezve, viszonylag elzárva tartják egymástól. A kiválasztott tulajdonságot magába foglaló csoporthoz tartozás teljes elkötelezettséget igényel. Ez a tény okozott egy alap feszültséget, ugyanis (számomra legalábbis) nagyon nehéz elképzelni, hogy "beskatulyázva" éljek egy bizonyos emberi tulajdonságomat előtérbe helyezve, a többit pedig elnyomva. Az itt élő embereknek 16 éves korukban részt kell venniük egy szimuláción, ami megmutatja a számukra legmegfelelőbb csoportot, majd egy választási ünnepségen véglegesítik döntésüket, és választanak a csoportok közül. És ha mindez nem lenne elég, akkor azt se felejtsük el, hogyha esetleg nem azt a csoportot választod, mint ahol felnőttél, akkor lényegében a saját családodat "árulod el". Tehát a feszültségekből és izgalmakból nincs hiány. Nekem a szimulációk tettszettek a legjobban, kétségkívül a történet legizgalmasabb jelenetei. Mint említettem az első ilyen szimuláció után vált gördülékenyebbé a történet, ezután nagyon könnyen lehet vele haladni, így gyorsan kiolvasható. A különböző történéseknek köszönhetően pedig az érdeklődést is fenntartja, "olvastatja" magát.

 Szereplőket tekintve kivételesen nem a főszereplő volt a kedvencem. És talán emiatt is van bennem egy alapvető hiányérzet az egész könyvre nézve. Valószínűleg bennem van a hiba, de egy kicsivel többet vártam ettől a disztópiától. Remélem, hogy a következő részekben pozitív irányba fog változni a véleményem.

 Bár a véleményezésem vége kicsit negatív hangvételűbbre sikeredett, azért ne gondoljátok, hogy nem tetszett a könyv. És remélem az olvasási kedveteket sem vettem el. Disztópia kedvelőknek mindenképpen ajánlom, és az érzelmi szál sem maradhat el a történetből. A következő részeket igyekszem majd minél hamarabb beszerezni, és a film megnézésére is sort kerítek majd. Jó olvasást!

Értékelés:
Borító:
Kedvenc karakter(ek): Caleb, Tris édesanyja, Jeanine

Üdvözlettel: Uszáma.