A. G. Riddle: Az ​Atlantisz-gén


 Eredettörténetek. Rengeteget ismerhetünk, egyben azonban egyiknél sem lehetünk teljesen biztosak. Az pedig nem más, mint a hitelességük. Bármennyire is szeretnénk megtudni, hogy honnan és miért ered az emberiségünk, mai emberek története, egyszerűen nincs teljes mértékben kielégítő válasz. A. G. Riddle legelső történetében éppen erre próbál nekünk választ adni egy sci-fi köntösbe bújtatott regényben, amely ráadásul első próbálkozása a könyvek világában. Sci-fi rajongóként nem volt kérdés annak idején, hogy belevessem-e magam Riddle sztorijába, mint témája is igen érdekesnek hatott. Ez abszolút egy olyan alapanyag, amiben nagyon sok lehetőség rejlik, már csak az volt kérdés, hogy ezzel az író miként tud élni. Az Atlantisz-génben, bizton állíthatom, hogy megvan ez a potenciál.
Író: A. G. Riddle
Kiadó: Twister Media
Oldalszám: 512
Eredeti ár: 3490 Ft
Fülszöveg: MINDEN ​IDŐK LEGNAGYOBB REJTÉLYE…
AZ EMBERI EREDET TÖRTÉNETE…
MOST MINDEN KIDERÜL.
70 000 évvel ezelőtt majdnem kihalt az emberi faj.
Végül túléltük, de hogy miért, azt senki se tudta… Mostanáig.
Az emberi evolúció jelenlegi szakaszában megkezdődött a visszaszámlálás, és félő, hogy ezt már nem úszhatjuk meg.
Az immarik jól értenek a titoktartáshoz: 2000 éven át elhallgatták az igazságot az emberi evolúcióval kapcsolatban. És sokáig kutatták azt az ősi ellenséget, amely teljesen elsöpörheti a fajunkat. A kutatásnak vége.
Távol, az Antarktisz partjainál állomásozó kutatóhajó egy rejtélyes szerkezetet talál egy jéghegy belsejében, mélyen eltemetve. Több ezer éve itt pihen – és úgy tűnik, mintha őriznék. Míg az immarik igyekeznek kidolgozni a pusztító tervet, egy zseniális genetikus olyan felismerésre jut, amely talán mindent megváltoztathat.
Dr. Kate Warner azért költözött az indonéziai Jakartába, hogy örökre elfelejtse a múltját. Bár képtelen túltenni magát azon, ami vele történt, korszakalkotó felfedezést tesz: megtalálja az autizmus gyógymódját – vagy legalábbis azt hiszi… Pedig sokkal veszélyesebb dologra jött rá, amely veszedelembe sodorhatja az emberiséget. Tudományos munkájának eredménye lehet az emberi fejlődés következő szakaszának kulcsa. De ha az immarik kezébe jut, ez akár az emberiség végét is jelentheti.
David Vale ügynök már 10 éve próbálja megállítani az immarikat. Most úgy tűnik, kifutott az időből. Hírszerzője halott. Ügynökségébe kémek szivárogtak be. Ellenségei vadásznak rá. De amikor kódolt üzenetet kap az immarik támadásával kapcsolatban, David mindent kockára tesz, hogy megmentse az egyetlen embert, aki segíthet neki a megfejtésben: dr. Kate Warnert.
Kate és David együtt igyekeznek felderíteni egy világszintű összeesküvést, illetve megtudni az igazságot az Atlantisz-génről… és az emberi faj eredetéről. A közös út elvezet a világ legtávolabbi tájaira – és múltjuk titkaihoz is. Közben az immarik folyamatosan a nyomukban loholnak, és bármire képesek lennének, hogy megszerezzék Kate kutatási eredményeit. Ezzel akarják kierőszakolni az emberi evolúció következő stádiumát, még akkor is, ha ezáltal a világ népességének 99,9%-a kihal.
David és Kate talán megállíthatja őket… ha képesek megbízni egymásban.
És sikerül életben maradniuk.
Az Atlantisz-gén az Eredet-misztérium-trilógia első kötete, amelyből egymillió példányt adtak el az Egyesült Államokban, 18 nyelvre fordították le, és jelenleg mozifilm készül belőle.
  Első nekifutásra nem igazán fogott meg a könyv. Ehhez minden bizonnyal sok más, külső tényező hozzájárult, így sajnos annak idején kb. 50 oldal után félbehagytam az olvasást. Ám most, hogy újra kezembe vettem azt kell, hogy mondjam, valószínűleg az akkori környezet nem volt alkalmas arra, hogy teljes mértékben élvezni tudjam, amit ez a könyv nyújt. A több mint 500 oldalon egy minden tekintetben igencsak összetett hálózatot alkot a könyv cselekménye, így talán nem is olyan meglepő, ha az olvasásához sokkal inkább a nyugodt környezet dukál, plusz ennek következtében elengedhetetlen összefüggően ráfordítani az időt, ugyanis a darabokban való "elfogyasztásánál" fennáll a veszély, hogy elfelejtünk fontos momentumokat.

 Összetettségéből adódik, hogy nagyon nehéz összefoglalni pár mondatban, miről is szól ez a könyv. Érdekes, hogy olvasás közben is nagyon homályos, egyáltalán merre haladunk mi magunk, és vajon hová lyukadhatunk ki a sok ködös és igen összetett információhálózat rengetegéből. Mi sem bizonyítja jobban, mint a fülszöveg, ugyanis nem sok esetben találkozhatunk ilyen hosszú leírással egy könyv esetében. Két szálat különíthetünk el a történet során, melyek aztán szorosan összefonódnak a végkifejlet elérése érdekében. Az első a genetikához kapcsolódik, mint ahogyan azt a cím is sugallni próbálja számunkra. Egy kutatói csoport jön létre, hogy autista gyermekek vizsgálatával foglalatoskodjanak, hogy még jobban kiismerhessék a "betegséget", vagy akár gyógymódot is találhassanak arra. Másik oldalon ott van egy szervezet, amelynek történelme a régmúltba nyúlik vissza. A szervezet többféle ágazata is jelen van a világban és olyan információk birtokában vannak, amely merőben megváltoztatják az egész világ életét. Ahogyan az lenni szokott ilyen nagyobb kaliberű, mindenkit érintő kérdéskörökben, rendszeren belül is megoszlanak arról a vélemények, hogy vajon mi is lenne a megfelelő, járható út. Mindeközben egy biztos. Senki sem lehet abban teljes mértékben meggyőződve arról, hogy mi várható a jövőben, és a rejtélyes, eddig talált objektumokról is igen kevés a begyűjtött információ.

 Felépítésében ez a sok információ talán úgy tűnhet, hogy elveszik a nem túl hosszú fejezetekben. Tényleg nagyon rövidek, nem egy fejezet csupán egy oldalból áll, ami néhol elég nagy izgalmakat okoz a filmszerű jelenetekkel, viszont olyan veszélyeket is tartogat magában, hogyha nem vagy résen olvasás közben, akkor bizony lényegi információk felett haladhatsz el. Ezáltal pedig nehéz átlátni az összefüggéseket. Emiatt néha azt éreztem, ha nem figyeltem eléggé, kicsit elvesztem a rengeteg név mellett, ami a vége felé még nagyobb kavarodást okozhat mindenki számára. Mindezek mellet akcióban és csavarokban nem szenved hiányt a kötet, könnyedén tartja fenn az olvasó érdeklődését, ahogy a különböző elméletek egyre jobban kibontakozni látszanak. Én magam is sokat spekuláltam közben, hogy vajon mi miért is történhetett, egyáltalán milyen érdekek mozgatják a szereplőket, szervezetek vezetőit, mert azért lássuk be, hogy ez leginkább az információk tudatában lévő szervezetek "csatája" volt.

 Az alaptörténet mozgatórugói, a különböző elméletek mellett, természetesen a könyvben szereplő karakterek. A köztük lévő kapcsolatok is gyorsan alakulnak és változnak, de a végére mindenkiben összeállhat a kép, hogy pontosan kinek mi is a célja a hatalmi játszmák közepette. Érdekes elgondolni, hogy miközben konkrétan az egész emberiség sorsát meghatározó kérdésekről, olyan eseménysorozatok elindításáról döntenek, melyek akár az egész emberiséget el is törölheti, ugyanúgy szerepet játszanak a saját érdekek előtérbe helyezése, míg más személyeknél az önfeláldozás éppoly egyértelműnek látszik. Valószínűleg valós helyzetben is így lenne ez, bár fogalmam sincs, hogy a könyvben lejátszódó történetben melyik döntés lenne a leghelyesebb, tekintve, hogy még fogalmunk sincs nekünk se, hogy mivel is állnak szemben a történet tapasztalói.

 Ahogy az eddigiekből is kiderülhetett, elég nehéz úgy beszélni Az Atlantisz-génről, hogy közben lényegi információkat ne említsünk, melyek központi szerepet játszanak a történetfolyamban. Az egyik nagy erőssége, hogy erre a tudatlanságra épít mindvégig az író, olyannyira, hogy olvasást követően is még annyi kérdés cikázhat az olvasóban, hogy nehéz kivárni, vajon merre haladhat is tovább az, amit az eddigiekben elénk tárt Riddle. Első könyves próbálkozáshoz képest mindenképpen lenyűgözőnek tekinthető a történet, kíváncsian várom, hogy az ebben a kötetben fellelhető apróbb kivitelezési hibák milyen módon fognak módosulni a továbbiakban. És hogy milyen lesz az a faj, amely az emberiség fölé emelkedhet? Remélem, minél előbb kiderül.

Értékelés:
Borító:

Üdvözlettel: Uszáma.


0 Megjegyzések