Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!


 Rácz-Stefán Tibor neve minden, hazai kortárs irodalomban jártas könyvmoly számára ismerősen csenghet. Az utóbbi időben egyre többen keresik írásait, mi sem bizonyíthatja jobban, mint új regényeinek megjelenéseinek megszaporodása. Legutóbb a Mikrofonpróbáról írtam, ami a Fogadj el! után igazán felüdítő élmény volt. Az első regényéhez képest rengeteget fejlődött az író, és bár regényeire nem vágnám rá egyből, hogy az érdeklődési körömnek megfelelnek, mégis kíváncsian követem figyelemmel, merre is halad munkássága. Nem meglepő, hogy legújabb történetében egy haldokló lány történetét vette elő Tibi, ugyanis napjainkban ez az egyik leginkább népszerű téma a fiatalok körében. Ehhez kapcsolódóan már szereztem néhány jó tapasztalatot, ám kétségtelenül megint igen nagy veszélyt jelenthet a kliséfaktor túlzott használata. Mindennek fényében vágtam neki a történetnek egy vasárnap délután.
Író: Rácz-Stefán Tibor
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 250
Eredeti ár: 2999 Ft
Fülszöveg: Mernél szeretni, ha az időd lejárt?
Lilla már évek óta a halál árnyékában él.
Beteg, és tudja, hogy csak hetek vannak hátra számára. Hazatér a kórházból, hogy teljesítse a bakancslistáját, segítsen szeretteinek az álmaik elérésében, és még utoljára átélje a hétköznapok egyszerű csodáit.
Nem is vágyik ennél többre, ám ekkor megismeri a szomszéd srácot, aki az összes tervét felforgatja…
Noel egy pimasz, irritálóan vonzó, de közben érzékeny fiú, akinek mindene a fotózás, és az az álma, hogy bejárja a világot.
Nem is sejti Lilla sorsát.
A két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz, de Lilla nem akar szerelembe esni. Nem vágyik másra, csak hogy a fiúval lehessen, de retteg attól, hogy Noel viszonozza az érzelmeit.
Mi a jobb?
Ha az ő érdekében eltaszítod magadtól azt, akit szeretsz, vagy ha esélyt adsz a boldogságnak, bármilyen röpke legyen is?
Éld meg a csodákat!
 Mint ahogyan említettem, történetünk főszereplője egy haldokló lány, Lilla, aki egy újfajta, való élet szempontjából fiktív gyógyszert hív segítségül. Ez a gyógyszer lehetővé teszi számára több évnyi szenvedés után, hogy néhány napig szinte tünetmentesen működhessen, ezáltal otthon töltse még megmaradt napjait. Ennek is nyilván ára van: egyre kevesebb ideig hat a gyógyszer, egyre többet kell belőle bevennie, így aztán halálának időpontja is végérvényesen közeledik. Ez alatt a néhány nap alatt igyekszik beteljesíteni néhány álmát, amit egy naplóban, egyfajta „bakancslistában” szedett össze. Természetesen a sztoriból nem maradhat ki a szerelem se, ami aztán végképp felbolygatja Lilla életét. Vajon jól döntött, hogy bevállalta mindezt azért, hogy néhány napig jól érezhesse magát, vagy inkább további módszerekkel kellett volna kórházi körülmények között „küzdenie” betegsége ellen? Képes lesz mindennek kitenni újdonsült szerelmét? Hogyan reagál mind erre Lilla családja? A könyvből többek között ezekre is kereshetjük a választ.

 Megmondom őszintén, hogy nem túl jókor talált meg a könyv, és talán emiatt egy kicsit negatívabban is álltam hozzá, mint ahogyan azt kellett volna. Már úgy ültem neki, hogy úgyis tudom, hogy mi fog történni a végén, a korábban említett kliséfaktort pedig a bakancslistás elemek csak pláne tágítani fogják. Előbbi ellenére szerencsére sikerült kikapcsolnom olvasás közben, olyan szinten, hogy azt körülbelül 3 óra leforgása alatt ki is olvastam. Olvasása közben pedig több olyan momentumával is szembesültem, amit valamilyen módon kapcsolni tudtam a saját életemhez. Mindezzel szép párhuzamot húzva azzal. Nem állítom, hogy azok a bizonyos klisés elemek ne lettek volna meg a könyvben, de én ettől sokkal elrugaszkodottabb dolgokat vártam. Önmagában a gyógyszer fikció, ellenben a köré felépített sztori valósághű alapja szerintem ebben a történetben érvényesült leginkább Tibi eddig kezeim közé került könyvei közül. Lilla a bakancslistával nem szeretett volna világot megváltani, túl sokat akarni, és ez annyira szépen bontakozott ki a regény folyamán, hogy öröm volt tapasztalni.

 Sokkal inkább számítottam arra, hogy a szerelem köré lesz felépítve az egész sztori, és egyfajta szenvedést fogok tapasztalni, amitől néhányan már a falat tudnánk kaparni. Ennek ellenére sokkal inkább volt a család irányába kiélezve az egész. Már szinte meg is lepett a dolog, valószínűleg ezért is ment sokkal könnyebben annak olvasása. A könyv felépítése is abszolút kedvezett ennek, ugyanis kétszálon kaphattunk információkat Lillától. Egyrészt a jelen eseményeit tapasztalhattuk, másrészt minden ilyen fejezet végén kaptunk egy régebbi naplóbejegyzést, amivel betekintést nyerhettünk a betegség nehezen viselhető stádiumainak megnyilvánulásaiba is.

 Van néhány dolog, ami mindezek ellenére elvont abból a fajta pozitív meglepődöttségemből. Egyrészt a már korábbi RST kötetekből megszokottnak számító trendi, sorozatokra, mai dolgokra való néhol már random utalások. Nem mondom, hogy nem lehet egy-egy ilyen jól megcélzott említés, de ilyen mennyiségben szerintem már zavaró és kínos is tud lenni. Legalábbis volt, ahol kizökkentett a dolog. Másrészt tudom, és általában eddig teljesen pozitívan viszonyultam bármely LMBT téma megjelenéséhez, viszont most egy kicsit erőltetett szagúvá válhat, bár annak örülök, hogy ha már megjelent, a leszbikusság témájának formájában tette mindezt az író. És az egyik legkritikusabb pont számomra, ami elsőre nem is tudatosult bennem, de miután másodjára is találkoztam a könyvben vele, nem tudtam nem röhögni rajta. Csudaszép Lilla. Ha értelmezésem nem csal, akkor a Csudaszép ebben a formában Lilla családnevét takarja, ami eléggé kizökkentett az olvasásból, bár azóta is előszeretettel használom eme szót. Erre érdemes odafigyelni, ugyanis nem is gondolná az ember, hogy mennyire fontos a névválasztás egy fiktív karakter esetében is.

 Összességében elmondható, hogy kellemes meglepetés volt a regény számomra, és öröm látni, hogy Tibi ilyen ívet ír le fejlődésével. A könyv egyszerűsége, a jelenetekbe csomagolt apróbb momentumainak kielemzése mind elgondolkodtatóan hathatnak az olvasók számára. A végkifejlet szerintem mindenki számára már most egyértelmű. A szerelem témájának kidolgozása, a család megnyilvánulásának formája okozhat meglepetéseket, kellemes pillanatokat. A továbbiakra nézve is remélem, hogy még inkább tapasztalható lesz a fejlődés, bár ezt hamarosan mindenki kiderítheti, ugyanis a Mikrofonpróba második része, a Kapcsolatpróba még idén az érdeklődők polcára kerülhet.


Értékelés:
Borító:

Üdvözlettel: Uszáma.

0 Megjegyzések