A Vér és csont gyermekei angol kiadásával már találkozhattatok a blogon egy unboxing formájában, ugyanis annak idején egy könyves meglepetésdobozban tettem szert erre a gyönyörűségre. Aztán nem sokra rá megérkezett hazánkba is, így hát úgy döntöttem, hogy magyarul ugrok neki a történetnek. Nem tagadom, hogy a borítója volt az, ami leginkább megfogott a könyvben, egyszerűen imádok elveszni ebben az alkotásban, és a rajta található főszereplő egyes vonásaiban. Megmondom őszintén, hogy a kezdeti nagy lelkesedés után valamiért nem éreztem motiváltnak magam az olvasására. Mostanában a kevesebb szabadidőm miatt jobb szeretem a rövidebb, gyorsan ledarálható történeteket. Ebben az esetben azonban 500 oldalról beszélünk, szóval huzamosabb szabadidő nélkül, egyben elolvasni kicsit nehézkesnek bizonyulhat. Végül mennyire voltam megelégedve, a bejegyzés további részeiből kiderül...
Oldalszám: 510
Eredeti ár: 3290 Ft
Fülszöveg: Megölték az anyámat.
Elvették a mágiánkat.
El akartak temetni bennünket.
Itt az ideje a felkelésnek.
Zélie Adebola még emlékszik arra az időre, amikor Orisa földje zsongott a mágiától. Égetők gyújtottak tüzet, Árasztók terelték a vizet, és Zélie anyja, aki Arató volt, a lelkeket idézte. Ám minden megváltozott azon az éjszakán, amikor eltűnt a varázslat. Saran király hatalomvágyból megölette a mágusokat, megfosztva Zélie-t az anyjától és a népét a reménytől.
A mágusok sötét bőrű, fehér hajú leszármazottait azóta is könyörtelenül elnyomják, de most lett okuk a reményre. Hála a király lányától, Amaritól megtudott titoknak, Zélie kap egy esélyt, hogy visszahozza Orisába a varázslatot, és felélessze a mágusok új nemzedékét. Ám tervének megvalósításában útját állja a kegyetlen trónörökös, Inan herceg, aki mindenáron be akarja fejezni, amit az apja elkezdett, és örökre el akarja tüntetni a mágiát. Zélie, bátyja, Tzain és Amari együtt menekülnek Orisa félelmetes vidékein. Ám a legnagyobb veszélyt nem Inan vagy a zord vadon jelenti, hanem maga Zélie, akinek nehéz megtanulnia, miként fegyelmezze az erejét – és egyre erősebb vonzalmát egy ellenség iránt.
Elvették a mágiánkat.
El akartak temetni bennünket.
Itt az ideje a felkelésnek.
Zélie Adebola még emlékszik arra az időre, amikor Orisa földje zsongott a mágiától. Égetők gyújtottak tüzet, Árasztók terelték a vizet, és Zélie anyja, aki Arató volt, a lelkeket idézte. Ám minden megváltozott azon az éjszakán, amikor eltűnt a varázslat. Saran király hatalomvágyból megölette a mágusokat, megfosztva Zélie-t az anyjától és a népét a reménytől.
A mágusok sötét bőrű, fehér hajú leszármazottait azóta is könyörtelenül elnyomják, de most lett okuk a reményre. Hála a király lányától, Amaritól megtudott titoknak, Zélie kap egy esélyt, hogy visszahozza Orisába a varázslatot, és felélessze a mágusok új nemzedékét. Ám tervének megvalósításában útját állja a kegyetlen trónörökös, Inan herceg, aki mindenáron be akarja fejezni, amit az apja elkezdett, és örökre el akarja tüntetni a mágiát. Zélie, bátyja, Tzain és Amari együtt menekülnek Orisa félelmetes vidékein. Ám a legnagyobb veszélyt nem Inan vagy a zord vadon jelenti, hanem maga Zélie, akinek nehéz megtanulnia, miként fegyelmezze az erejét – és egyre erősebb vonzalmát egy ellenség iránt.
A könyv által egy olyan világban találhatjuk magunkat, ahol a régmúlt időkben a mágiának hatalmas szerepe volt. Nem adathatott meg minden embernek, hogy mágiával ügyeskedhessen, azonban mára már azok a személyek, akiknek mégis volt ilyesfajta képessége, sokkal inkább hátrányát szenvedi el. Fantasy világunk felett egy varázstalan, mágiagyűlölő király uralkodik, aki ügyeskedéseinek köszönhetően teljesen kiirtotta minden arra született emberből ezt a fajta képességet. Teljesen elnyomott sorsot biztosítva számukra. Ám egy nap természetesen felüti fejét a változtatás lehetősége. Nem is meglepő, hiszen a király kegyetlenkedéseit már a hozzá közelállók sem szemlélik jó szemmel. A kérdés már csak az, hogy hogyan, és milyen áron sikerül újra békét teremteni ebben a közegben? Vajon érdemes beletörődni, hogy a mágiának már végleg befellegzett, vagy van esély rá, hogy a jövőben újra varázslat uralkodjon Orisában?
A könyvnek engedni kell egy kis időt, hogy az olvasója teljesen bele tudjon rázódni. Hirtelen egy olyan világba csöppenünk, ahol nem tesznek mindent elénk, szépen lassan tisztulnak ki a kapcsolati hálózatok, világfelépítés. Ezzel nincs is gond, ugyanis a továbbiakban szépen nyílik ki előttünk minden, ennyi oldalon keresztül van is lehetősége az írónak. Szerencsére mindezt úgy teszi, hogy az érdekes, izgalmas legyen, és bár nem kell állandóan meghökkentő fordulatokra számítani, de felépítésével, karaktereivel bőven tartogat meglepetéseket magában. Számomra üdítő élményként hatott a kezdeti ellenérzésekkel ellentétben. Rég volt már ilyen, hogy ennyire faltam volna az oldalakat.
A hittel, Istenekkel is nagyon szépen operál a könyv írója. A mágiát egyfajta hitvilágba burkolva ismerhetjük meg. Nem is csoda, hogy pont az elnyomott mágusok hiteként emelkedik majd fel a végére. Az egyes visszaemlékezések, templomi jeleneteknek köszönhetően a "hitvilág" kiteljesedésének is szemtanúi lehetünk, azonban szerintem nem kétséges, hogy még ez is tartogat a további részekben is meglepetéseket, újdonságokat számunkra. Ennek felépítése, az egyes magyarázatok egyértelműen a kidolgozottságot sugallják az olvasója felé. Teljes mértékben jól érvényesül, hogy nem csak egyféle varázsképességgel rendelkező személyek vannak a történetben, hanem az egyes Istenekhez különbözőek tartoznak.
Három karaktert szerepeltet mesélőként Tomi Adeyemi, mely kimondottan pozitívan hat. Nem tudom, mennyire lett volna hatásos a könyv, amennyiben csak egy szereplőn keresztül szemlélhetnénk a dolgokat. Kicsit talán úgy tudom megfogalmazni a fiatalok látásmódját, hogy bár nagy hatással van rájuk felmenőik gondolatai, mégsem annyira egyszerűen találják meg az általuk helyesnek vélt utat. A régimódi, már elavultnak látszó módszerektől valamilyen szinten mindenképpen szabadulni akaró törekvéseik, már-már felnőttként tapasztalt élményeik alapján egy jobb világ kialakítása lebeg szemeik előtt. Mindeközben betekintést nyerünk az ellen oldal gondolataiba is, ami által csak még inkább erősödhet bennünk az érzés, nem is annyira könnyű ez az oldalkeresés.
Összességében szerintem kétféle olvasója lehet ennek a könyvnek a végén. Akit elsőre magával ragad, és aztán a néhány hiányossága, apróbb hibája ellenére is ugyanúgy élvezni, szeretni fogja, vagy pedig akit nem fognak lenyűgözni a szereplők gondolatai, több pörgésre és izgalomra vágynak. Abban szerintem legtöbben egyetérthetünk, hogy fontos párhuzamokat vonhatunk a könyvben vett elnyomás, és a való élet között egy olyan közegben, ami a sorok közül is gyönyörűnek hat. A végkifejlet után jogosan várhatjuk a következő részeket, melyeket remélhetőleg nem is olyan sokáig tart majd magában az írónő, ugyanis nyáron érkezik külföldön a folytatás. Az pedig, hogy hasonlóan gyönyörű borítókkal áldanák meg az Istenek, egy másik csodás ajándék lenne.
A könyvnek engedni kell egy kis időt, hogy az olvasója teljesen bele tudjon rázódni. Hirtelen egy olyan világba csöppenünk, ahol nem tesznek mindent elénk, szépen lassan tisztulnak ki a kapcsolati hálózatok, világfelépítés. Ezzel nincs is gond, ugyanis a továbbiakban szépen nyílik ki előttünk minden, ennyi oldalon keresztül van is lehetősége az írónak. Szerencsére mindezt úgy teszi, hogy az érdekes, izgalmas legyen, és bár nem kell állandóan meghökkentő fordulatokra számítani, de felépítésével, karaktereivel bőven tartogat meglepetéseket magában. Számomra üdítő élményként hatott a kezdeti ellenérzésekkel ellentétben. Rég volt már ilyen, hogy ennyire faltam volna az oldalakat.
A hittel, Istenekkel is nagyon szépen operál a könyv írója. A mágiát egyfajta hitvilágba burkolva ismerhetjük meg. Nem is csoda, hogy pont az elnyomott mágusok hiteként emelkedik majd fel a végére. Az egyes visszaemlékezések, templomi jeleneteknek köszönhetően a "hitvilág" kiteljesedésének is szemtanúi lehetünk, azonban szerintem nem kétséges, hogy még ez is tartogat a további részekben is meglepetéseket, újdonságokat számunkra. Ennek felépítése, az egyes magyarázatok egyértelműen a kidolgozottságot sugallják az olvasója felé. Teljes mértékben jól érvényesül, hogy nem csak egyféle varázsképességgel rendelkező személyek vannak a történetben, hanem az egyes Istenekhez különbözőek tartoznak.
Három karaktert szerepeltet mesélőként Tomi Adeyemi, mely kimondottan pozitívan hat. Nem tudom, mennyire lett volna hatásos a könyv, amennyiben csak egy szereplőn keresztül szemlélhetnénk a dolgokat. Kicsit talán úgy tudom megfogalmazni a fiatalok látásmódját, hogy bár nagy hatással van rájuk felmenőik gondolatai, mégsem annyira egyszerűen találják meg az általuk helyesnek vélt utat. A régimódi, már elavultnak látszó módszerektől valamilyen szinten mindenképpen szabadulni akaró törekvéseik, már-már felnőttként tapasztalt élményeik alapján egy jobb világ kialakítása lebeg szemeik előtt. Mindeközben betekintést nyerünk az ellen oldal gondolataiba is, ami által csak még inkább erősödhet bennünk az érzés, nem is annyira könnyű ez az oldalkeresés.
Összességében szerintem kétféle olvasója lehet ennek a könyvnek a végén. Akit elsőre magával ragad, és aztán a néhány hiányossága, apróbb hibája ellenére is ugyanúgy élvezni, szeretni fogja, vagy pedig akit nem fognak lenyűgözni a szereplők gondolatai, több pörgésre és izgalomra vágynak. Abban szerintem legtöbben egyetérthetünk, hogy fontos párhuzamokat vonhatunk a könyvben vett elnyomás, és a való élet között egy olyan közegben, ami a sorok közül is gyönyörűnek hat. A végkifejlet után jogosan várhatjuk a következő részeket, melyeket remélhetőleg nem is olyan sokáig tart majd magában az írónő, ugyanis nyáron érkezik külföldön a folytatás. Az pedig, hogy hasonlóan gyönyörű borítókkal áldanák meg az Istenek, egy másik csodás ajándék lenne.
Értékelés:
Borító:
Üdvözlettel: Uszáma.
Borító:
Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések