Rick Riordan: A titán átka


 Mostanában igen kevés időm akad olvasni, de ha el is jutok odáig, nagyon lassan, kisebb adagokban tudom csak fogyasztani a könyveket. Ebből fakadóan nyilván írni is kevesebbet tudok róluk, bár ez azt hiszem, egy külön bejegyzést is megérne. A Prológuson újabb projekthetet tartunk, ami az Elvitte a víz fantázianevet kapta. Ehhez pont volt itthon olvasnivalóm, ugyanis még 2 évvel ezelőtt kezdtem el Percy Jackson és az olimposziak sorozatot olvasni. Úgy látszik, hogy minden évben lecsúszik 1-1 rész, és lehet, hogy nem kellene megszakítani a hagyományokat. Mindenesetre mivel Percy Posszeidón fia, így nem is kérdéses, hogy illik-e az Elvitte a víz projektünkbe. A továbbiakban pedig beszámolok arról, hogy mi is történt A titán átkában, mennyire tudott lenyűgözni az újabb sztori.

Író: Rick Riordan
Oldalszám: 286
Eredeti ár: 2899 Ft
Fülszöveg: Amikor Percy Jackson megkapja Groover segélyhívását, készülődni kezd a harcra. Jól tudja, hogy szüksége lesz erős szövetségeseire, Annabethre ás Tháliára, a félistenekre; valamint hűséges bronzkardjára, Árapályra is… és egy fuvarra a mamájától.

A félistenek Grover megmentésére sietnek, aki – mint később kiderül – fontos felfedezést tett: két félistenre bukkant, kiknek származása egyelőre még ismeretlen, de igen nagy erővel rendelkeznek… De ez még nem minden.

A Titán úr, Kronosz felállítja számukra eddigi legfondorlatosabb csapdáját, és az ifjú hősök majdnem belesétálnak.

A sorozat mulattató, és izgalmas harmadik kalandjában Percynek a legveszélyesebb kihívással kell szembenéznie: a Titán Átkának hátborzongató próféciájával…
 A történet szerint ismét egy barátjuk, most speciel Annabeth nyomára kell bukkanniuk, hogy kiszabadítsák a csávából. Természetesen a háttérben egy sokkal nagyobb vészt is meg kell akadályoznia a kis csapatnak, ahogy a címből is következik a Titán átka nem túl jóval kecsegtet. Ahogyan a mitológiával átszőtt történetektől már megszokhattuk, most sem maradhatott el egy jóslat, ami előrevetíti, hogy mi is fog történni. Természetesen ekkor még ködös, kétértelmű, több személyre is illő események vetülnek előre, amik aztán biztosan be is fognak következni. Ennek fényében sem egyszerű a mostani küldetése Percy-éknek.

 Az utóbbi időben érzem magamon, hogy már kezdek kiesni egyes ifjúsági irodalmak iránti lelkesedésemből. Talán korábban már eleget olvastam ezekből, így elég nehézkesen indultam el a mostani Percyvel, bár ehhez nyilván az is sokat hozzátesz, hogy mint az elején említettem, nem igazán szoktam mostanság olyan ütemben olvasni, mint fénykoromban. Az előző sztorikra csak nagy vonalakban emlékeztem, de ez szerencsére egyáltalán nem okoz problémát ennél a sorozatnál, ugyanis észrevehetetlenül, nem szájbarágósan emlékeztet a főbb eseményekre a megfelelő pillanatokban, szóval azok se rémüljenek meg, akik már régen olvasták az előzőeket. A kezdet után aztán eléggé belelendültem a dologba, és bár nem kell óriási meglepetésekre számítani a történések kapcsán, könnyedségéhez mérten szórakoztató, amit nyújtani tud.

 Az ilyen sorozatok nagyszerűsége az összképben rejlik, hiszen bár külön-külön is egy kerek sztorit képeznek az egyes részek, de végül egy nagy képpé fog összeállni az egész. Mint ahogyan az új kiadású könyvek borítói és gerincei is. Emellett szerintem egyik bejegyzésemben sem mentem el szó nélkül, hiszen nagyon szép és különleges a külseje. Éppen ez az összkép teszi majd különlegessé a történetfolyamot, és remélem, hogy majd kicsit más megvilágításba is helyezi az eddigieket. Mindenesetre azért már nagyon érződik, hogy haladunk a végkifejlet felé, amihez Rick Riordan szépen meg is ágyaz.

 Bár a történetben hasonló elemekkel dolgozik, mint korábban, és valószínűleg a továbbiakban is hasonló problémákkal kell szembenézniük Percy-éknek, mégis pont utóbbi személyisége teszi szórakoztatóvá azt. Mert humorból most sincs hiány természetesen. A kis fickó nagyon kedvelhető, és biztos vagyok benne, hogy sok buksinak lehetne példaképe Percy. Van egy ajánlás a könyvön: "Percy az a hős, akivé minden srác válni akar.". Kicsit szerintem mindannyian olyanok vagyunk, mint Percy, kivéve természetesen az isteni képességeket. És éppen ez teszi olyan szerethetővé ezt a sztorit.

 Összességében azoknak ajánlanám, akik a korábbi Percy sztorikat is szerették, szerintem ők biztosan nem fognak csalódni benne, sőt! Valószínűleg részről részre egyre jobban fogják szeretni. Akik még esetleg nem kezdtek bele, vagy fiatal olvasóknak keresnek izgalmas olvasmányt, azoknak Percy kalandjai biztosan teli találat lesz.

Értékelés:
Borító:

Üdvözlettel: Uszáma.

0 Megjegyzések