Képzeljétek! A Prológuson már 7 éve boldogítunk titeket, olvasóinkat, egymást a bloggertársaimmal, és persze magunkat. Annak idején Halloween-kor indultunk, így minden évben ezzel a projekthéttel egybekötve ünnepeljük magunkat. Magunkban ilyenkor összegzünk egy kicsit, nosztalgiázunk, de megállapíthatom, hogy még mindig nagyon kedves számomra ez az egész, amit annak idején elindítottunk. Mivel készültem ehhez kapcsolódóan? Összegyűjtöttem olyan novellásköteteket, amelyekben sötét hangulatú, kicsavart világokkal találkozhattok.
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj
Amikor elkezdtem összeszedni gondolatban azokat a köteteket, amiket ebbe a listába tudok illeszteni, akkor a Légszomj nem is jutott eszembe. A polcon keresgélve akadt a kezembe, én pedig nem is értettem maga, hogy miért nem az első volt a listámban ez a kortárs magyar gyűjtemény. A könyvben 15 darab horror- és weirdnovella található. Be kell vallanom, hogy nem olvastam még el mindegyiket a könyvből, amit most, hogy újra elővettem, óriási hibának tartok. Az eddig olvasottak közül A jegenyésdi beszélő halottak sztorija maradt meg úgy, hogy azóta többször is felemlegettem másoknak, de a többi is mind egyedi történettel rendelkezik. A hangulatteremtésről pedig már nem is kell beszélnem. Vicces, mert annak idején nyaralás közben a vízparton olvastam, ami nem tipikusan hangulatteremtő helyszín, de még így is nagyon elkapott magával a novellák sora által teremtett légkör. Mi lesz majd most, ha folytatom?
Karin Tidbeck: Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről
Az előző kötettel ellentétben, ebben a könyvben nem sok író novellái olvashatók, hanem egy szerzőhöz köthető az összes megteremtett világ. Emlékszem, hogy amikor elkezdtem ezeket olvasni, akkor az első gondolatom az volt, hogy itt most mi a jó ég történik?! Az biztos, hogy ez a kötet csak azoknak ajánlott, akik szeretnek elvonatkoztatni, a dolgok mögé látni, és nem rémülnek meg attól, ha a furcsaság-mérő kiakad. Vegyes a felhozatal a novellákra való tekintettel. Vannak hibátlanok benne, de vannak olyanok is, amik felvezetésre-átvezetésre, egyszeri olvasásra szolgáltak számomra. Összességében milyen is? Valamilyen! Az pedig sosem rossz, ha érzéseket vált ki.
Ted Chiang: Érkezés és más novellák
Ha szereted a mögöttes jelentéstartalmak kuszaságát kibontani, akkor Ted Chiang könyve lesz számodra a legjobb választás. Természetesen az Érkezés című film után akartam mindenáron elolvasni a gyűjteményt. Annyira kíváncsi voltam, hogy amit a filmben láttam, hogyan jelenik meg papíron, ráadásul nem is hosszú formájában. Nem azzal kezdtem az olvasást, így elsőre kicsit össze is zavarodtam, hogy lesz-e egyáltalán olyan érzésem, hogy az írónak megjelenik a stílusa mindegyikben, vagy teljesen elkülöníthetők lesznek-e egymástól. Ted nagyon jól nyúl hozzá tudományterületekhez, hithez, és ha kell ügyesen is ötvözi azokat. Mindenesetre ne csodálkozz rajta, ha néha azt sem tudod, merre vagy arccal olvasás közben.
Veres Attila: Éjféli iskolák
Egy újabb kötet, ami nem elsőre jutott eszembe, és emiatt nagyon szégyellem is magam. Hazai tekintetben az elsők között kellene Attilára asszociálnom, ha sötét hangulatról van szó. Az Odakint sötétebb nagyon meghatározó olvasmány volt számomra, így nagy örömmel fogadtam az Éjféli iskolák megjelenését. Utólag visszagondolva most, hogy írom az ajánlót, nem csak egy-egy olyan történet volt ebben a válogatásban, ami befészkelte magát a hosszútávú memóriám emlékei közé. Ahogy elevenítem fel az akkori élményeimet, egyre több információ, történetfoszlány hívódik elő. Attila nem kertelt, nem szépítette azt, ami az elméje megalkotott. Na jó, de, szépítette! Furcsa szépítés, de ez színtiszta művészet!
Moskát Anita: A hazugság tézisei
Meglepődik bárki is, hogy Moskát Anita könyve is szerepel az ajánló-gyűjteményemben? Nem hiszem. Anita sem utolsó hangulatkeltésből, való életből vett alapvetések játszi könnyed kicsavarásából. A hazugság téziseivel lassan folyó kapcsolatunk van. Novelláról-novellára ízlelgetem, elég időt hagyva magamnak a megtapasztalására, már csak az utolsóként felvonultatott kisregény van hátra. Sokféle novellával találkozhatunk ezen kívül a kötetben, melyek közül több különleges is volt számomra. A mesterhazugság engem is beszőtt, azóta is elősejlik bennem időnként. A Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe sötét, egyetemi, nem mindig pozitív élményeimmel kapcsolatos filozofálgatásokra ösztökélt. A Fekete monitor izgalmas lapozgatós sztori, mely azt akarja, hogy újra és újra menjek végig rajta, hogy az összes lehetőséget megismerjem. Ezek a történetek onnantól kezdve élnek, hogy a betűkkel, szavakkal, mondatokkal elültetődnek az olvasókban.
Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések