Az utóbbi kicsivel több, mint 1 évben teljesen felfordult az életünk, ugyanis a már talán kamasznak mondható testvéremet kell nevelnünk. Ez természetesen alapból nem lenne egy könnyű feladat, bármelyik életkorban is történne, de a kamaszkor ezt méginkább megfűszerezi. Emiatt az egész neveléses kérdéskör folyamatos újragondolás, újratervezés alatt áll, hiszen hiába van már tapasztalatom kamaszokkal, gyerekekkel való foglalkozásban, azért a teljes, otthoni nevelés témaköre egészen más, mint intézményes keretek között. Éppen ezért kezdtem el a Kamasznevelés dán módra című könyvet, hátha jó tippekkel lát el engem is.
A könyv írója nem csak azért tud hiteles tudást, tapasztalatot átadni a könyvével, mert ő maga is átesett a gyerekeivel a kamaszkoron, hanem azért, mert pszichoterapeutaként is rengeteg fiatallal volt már dolga. A könyv nem csak úgy durr bele járja körbe a témát, hanem tematizálva, minden lényegi, kamaszokat érintő kérdéskört bemutat. Teszi mindezt úgy, hogy tényleg érződik minden egyes területen a főbb "dán" nevelési stílusok, légkör.
A "módszer" alapja az, hogy a fiatalok saját maguknak tapasztalják meg a dolgokat, szülőként csak a legszükségesebb esetekben lépjünk fel "irányítóként". Fontos, hogy önmaguk alakítsanak ki konklúziókat, és a szülőt, mint partnert ezáltal könnyebben avassák be ügyes-bajos dolgaikba. Persze ez nem azt jeletni, hogy teljesen hagyjuk magukra utalva a kamaszokat, de ne akadjunk fent minden apróságon, és ne próbáljuk mikromenedzselni, autoriter módon irányítani az életüket.
Természetesen mindezek nagyban építkeznek a korábbi évekre, ahol már jó alaposan meg is ágyaznak ennek. A szülői kapocs, minták, amiket már korábban kaptak a gyerekek, nagyobb biztonságot jelenthet ahhoz, hogy merjünk felelősséget, szabadságot adni a fiataloknak. Sok hasznos tanácsot, és jó példákat kaptam az olvasása közben, ami rengeteg olyan dologra világított rá, amit rosszul csinálunk a saját életünkben. Persze a könyv is hangsúlyozza, hogy nincs jó vagy rossz, de azért az alapelvek, amikkel azonosulni tudok az az, amit az írónő képvisel. Persze a mi helyzetünk teljesen más, hiszen nem tudunk a biztos alapra, szülő-gyerek kötelékre támaszkodni.
Izgalmas volt megismerni a dán "efterskole" modellt, ami lényegében egy kis kicsekkolást enged a normál iskolarendszerből. Nagyon hasznos kezdeményezésnek tartom, bár azért nyilván itt csak egy kis ízelítőt kaphattam belőle. Persze tudom, hogy ez a mi a rendszerünkben körülbelül az elképzelhetetlen kategória. Ezzel ellentétben a könyv további tippjei, részei, szellemisége abszolút átültethető, így nagyon ajánlom minden kamasz szülejének.
Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések