Bevallom, hogy az Elveszetten című könyvben is elsőként a különleges borítója fogott meg. Utána a fülszöveget elolvasva már rájöhettem, hogy a realista, életeket bemutató történeteket én általában szeretni is szoktam, így végül nem csak a külcsín fogott meg. Az olvasás elején könnyen felvettem a fonalat, aztán egy kicsit később már nem voltam annyira lelkes, de végül összességében egészen pozitív élményeim voltak a könyvvel. Hogy mik voltak azok a momentumok, amik ehhez hozzájárultak, a továbbiakból kiderülnek.
Író: Claire Fuller
Cím: Elveszetten
Kiadó: Könyvmolyképző kiadó
Oldalszám: 336
Eredeti ár: 3999
Fülszöveg: Jeanie és Julius ötvenegy éves, és még mindig édesanyjukkal, Dottal élnek egy kis angol faluban. A ház, ahol egész életükben laktak, az egyetlen védelmük az őket körülvevő modernizálódó világgal szemben. A négy fal közt zenélnek, a kertben pedig mindent megtermelnek, ami a túléléshez szükséges. Egy kívülálló szemében ez a ház szegényesnek tűnhet, számukra viszont az otthon.
Ám amikor Dot váratlanul meghal, gondosan felépített világuk darabjaira hullik. A kis ház, amit mindennél jobban szerettek, és a biztonság, amit a hely nyújtott számukra, semmivé lesz. A tulajdonos kilakoltatja őket, így az ikrek kénytelenek szembenézni a valóság kegyetlen igazságaival.
Julius a húga iránt érzett lojalitása és a függetlenség iránti vágya között vergődik, míg Jeanie azért küzd, hogy munkát és otthont találjon mindkettejüknek. És amikor már úgy tűnik, hogy van kiút, megdöbbentő titok kerül napvilágra az anyjuk múltjából. Az ikrek kénytelenek még azt is megkérdőjelezni, kik is ők valójában, és amit a családjukról tudnak, az mennyiben igaz.
A díjnyertes szerző, Claire Fuller mesterien épít fel egy történetet az áldozatvállalásról és a reményről, a hajléktalanságról és a nehézségekről, a szerelemről és a túlélésről. Két, peremre szorult és mégis figyelemre méltó ember régóta őrzött családi titkokra bukkan, és a maguk módján helyrehozzák a múltat, felépítik a jelent, és újrakezdik a jövőt.
Hagyd, hogy magával ragadjon!
A könyv Jeanie és Julius ikrek történetét követi, akik már ötvenes éveikben járnak, és életüket anyjuk halála után fenekestől felforgatja a rájuk zúduló nehézségek sora. A testvérpár eddig egy félreeső vidéki házban, szinte teljes elszigeteltségben élt, anyjuk támogatásával. Ám anyjuk halálával szembesülniük kell a valósággal: adósságok, bonyodalmas családi titkok és a társadalom peremén való létezés nehézségei várnak rájuk.
A regény egyik legfőbb témája a társadalmi kirekesztettség és a modern világban való boldogulás, különösen azok számára, akik egész életüket elszigetelten, a társadalomtól távol élték. Jeanie és Julius életük során nemcsak a szegénységgel és a kiszolgáltatottsággal néznek szembe, hanem azzal is, hogy mi történik, amikor elveszítik azt az egyetlen embert, aki eddig gondoskodott róluk.
Fuller jól érzékelteti a vidéki élet kemény valóságát, a karakterek szegénységét és kiszolgáltatottságát, miközben az olvasót végig foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon milyen titkok rejtőznek a háttérben. Nem kimondottan egy gyors folyású regényről van szó, így akik ezeket nem kedvelik, valószínűleg itt sem találják majd meg számításaikat. Azok viszont, akik szeretik a valósághűen ábrázolt, lassan kibontakozó történeteket, szerintem elgondolkodtató pillanatokat fog majd okozni a könyv.
Értékelés:
Borító:
Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések