A Hollólovagok elsősorban a nagyon karakteres borítójával keltette fel a figyelmemet, aztán a történetét elolvasva úgy döntöttem, hogy szívesen belevetem magam a világába. Eleinte kicsit amiatt voltam bizonytalan, ugyanis ez a kötet a korábban megjelent Fekete nyelvű tolvaj előtt játszódik, amit még nem volt szerencsém olvasni, így kicsit tartottam tőle, hogy szükségszerű lehet azt elolvasni. Persze még nem pótoltam azt, de nem éreztem azt, hogy óriási hiányosságokat okozott volna annak nem ismerete.
Cím: Hollólovagok
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 416
Eredeti ár: 5980
Fülszöveg: A goblinok kiirtották a lovainkat és a legtöbb férfit.
Rabláncra verték a városainkat, felégették a földjeinket, és rémálomba taszították az ismert világ minden szegletét.
Most a lányainknak kell fegyvert ragadniuk.
Minden rendelkezésükre álló eszköz felhasználásával, félelmetes istenek szolgálatában, kegyetlen szörnyek oldalán.
Galva, akit három fivére csak Galvichának szólít, szembeszállt családja akaratával, és beállt a sereg kipróbálatlan, új egységébe, a hollólovagok közé. Ez az alakulat azon nőknek kínál helyet, akik a hitvesi ágy helyett a harctéren akarnak szolgálni. A társakként melléjük rendelt, félelmetes, sötét mágia által kitenyésztett fekete madarak rejthetik a kulcsát annak, hogy megfékezzék a goblinokat, akik egyszerű haszonállatokká akarják tenni az embereket.
Véres út vezet a dicsőséghez, a goblinok pedig agyafúrtak és kegyetlenek. A hollólovagok semmit sem vehetnek biztosra – sem a családi kötelékeket, sem a vezetőik bölcsességét, sem a saját biztonságukat a mellettük álló, veszélyes harci madarakkal szemben.
De van olyan remény, amely bármekkora kockázatot megér.
A Hollólovagok egy sötét, háborús fantasy, amely egy posztapokaliptikus világban játszódik, ahol goblinok pusztították el az ismert civilizációt, és az emberiség maradéka kétségbeesett túlélésért küzd. A történet főhőse Galva, aki családja tiltása ellenére csatlakozik egy különleges női katonai egységhez, a hollólovagokhoz. Az ő szemszögéből ismerjük meg az új rendet, ahol a harcra tenyésztett fekete madarak és a katonák között kialakuló kapcsolat kulcsszerepet játszik az emberek esélyeiben.
A regény egyik legnagyobb erőssége a világépítés. Buehlman sötét, részletgazdag, már-már naturalista módon tárja elénk a háború borzalmait, miközben nem fél mélyre ásni az emberi lélekben. A karakterek hitelesek, emberiek, tele hibákkal és félelmekkel. A regény bátran szembemegy a tipikus fantasy jegyekkel, és inkább a világ sötétebb oldalát bemutató mű, mely nem fél ezen a sötét terepen mozgolódni.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a könyv nem adja könnyen magát. Buehlman szinte azonnal a történet sűrűjébe dobja az olvasót, kevés magyarázattal, sok idegen névvel, kifejezéssel és részlettel, amivel kezdetben igencsak nehéz felvenni a fonalat. Az események nem lineárisan bontakoznak ki, és időbe telik, mire az olvasó megérti a világ működését. Emellett a szerző sokszor hosszan időzik egy-egy helyszínen vagy gondolaton, ami lelassítja a cselekmény ritmusát. Emiatt nekem is nehezebb volt kapcsolódnom a kötettel.
Összességében azt gondolom, hogy a Hollólovagok elsősorban azoknak ajánlott, akik szeretik az atmoszférateremtő, mélyre ható fantasykat, és nem riadnak vissza attól, hogy egy történet csak lassan engedi magát felfedezni. Akik inkább a pörgős, kalanddús olvasmányokat keresik, azoknak nem biztos, hogy ez lesz a legjobb választás.
Értékelés: 
Borító:
Üdvözlettel: Uszáma.
Borító:
Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések