Veronica Roth: A lázadó


 Bár a trilógia első része (véleményemről ITT olvashattok bővebben) nem aratott elsöprő sikert számomra, és "csak" 4 csillagot kapott, azért nem volt kérdés számomra, hogy a további részeket is elolvassam. Ezért a felvételi jelentkezésemet megkoronázva, "megleptem" magam a második résszel. A véleményeket olvasva szinte mindenki rosszabbra értékelte A lázadót, mint A beavatottat, így még kíváncsibb lettem, hogy miért ez a nagy egyetértés.

 Mielőtt belekezdenék a történet véleményezésébe először is a külsőről írnék. A borítója abszolút kedvenceim közé tartozik, ahogy azt már korábban az első részből készült bejegyzésemben is említettem. Terjedelemre is pont annyi, amennyit szeretek a könyveknél, nem is túlságosan rövid, de nem is rettentően nagy terjedelmű. Viszont a könyvben rengeteg elírás van, ami egy idő után zavaróvá kezdett válni. Ezekre érdemes lett volna jobban odafigyelni, ugyanis még az olyan olvasók számára is negatív "élmény" lehet, akik nem különösebben vannak "kiélezve" a hibákra, hát még azoknak, akik jobban figyelnek.
Író: Veronica Roth
Kiadó: Ciceró, 2013
Oldalszám: 434
Eredeti ár: 2990 Ft
Fülszöveg: Egyetlen döntésed hatására megváltozhatsz – vagy akár meg is semmisülhetsz. Minden egyes választásunknak megvannak a maga következményei – Tris Prior is megtapasztalja ezt, amikor nyugtalanság s zavar támad körülötte a társadalom valamennyi csoportjában. Meg kell próbálnia megmenteni a szeretteit – és önmagát –, miközben újra meg újra szembesül a fájdalom, a megbocsátás, az azonosulás, a hűség, a politika, a szerelem és a szeretet kérdéseivel.
 A történet folytatása szerintem sokkal pörgősebb lett, mint az előzőekben. A rengeteg információról nem is beszélve, és így sokkal nagyobb betekintést nyerhetünk a további, eddig nem teljesen ismert, csoportokra nézve. Legjobban a barátságosak csoportja tetszett, melynek jelképét a borítón is láthatunk. Elsősorban a környezet miatt lett a kedvencem, nem pedig a "hippi életérzés" miatt. De a magyarázat is nagyon tetszett, és ennek kivitelezése, hogy miért ilyen jó kedélyű, és boldog a legtöbb barátságos. Az pedig, ahogy vezetőjük, Johanna, aki nem is igazából vett vezető (ezt a könyvben olvasható részletezés alapján úgy is mindenki megért), miként közli ezt az információt a főszereplőkkel, szintén érdekes momentum volt.

 Az egész történet alatt miérteket keresünk Trissel, és nagyon sok ellentmondásos személlyel ismerkedhetünk meg. Ez által elég ingataggá válik az eddig elképzelt rend, és a "gonosz" személye is megkérdőjelezhetővé válik. A különböző szereplők karakterfejlődését is nagyon jó volt látni. Trist abszolút megkedveltem, sokkal szerethetőbb karakterré vált. A vívódása, lelkiismeret furdalása, ami az egész könyvön végigkíséri, sokkal emberibbé tette számomra, ugyanis az előző részben kicsit "gépies", mindent legyűrő lány volt. Továbbá annak is örültem, hogy Négyessel nem felhőtlen minden, nem kell mindenben mindenkinek egyetértenie. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz kapcsolatuk végkifejlete. A másik pozitív változás Peter. Már az elején is összetettnek és kulcsfontosságúnak gondoltam, és ez be is igazolódott. Hogy ez az összetettség miben nyilvánul, mindenki jöjjön rá magától, nem szeretném "lelőni" a poént.

 Természetesen vannak olyan szereplők is, akik negatív irányba fordulnak, de a történet folyása alapján van(nak), aki(k)ről nem biztosan megállapítható ez. A szereplőknél meg kell említenem azt is, hogy én jó néhányszor belezavarodtam a névrengetegbe. Ez talán a sok számomra ismeretlen idegen név miatt lehet. Volt egy név, amit a könyv egész ideje alatt nem tudtam hová tenni, de ez valószínűleg az én hibám.

 Na és most beszéljünk a lényegről, vagyis a végéről. Igen, ez az! Ezt hiányoltam, ilyen egy igazi disztópia! Konkrétan az utolsó oldalakon olyan kulcsfontosságú dolgok derülnek ki (melynek felvezetése az egész könyv), hogy elolvasása után kb. háromszor olvastam újra el a végső történéseket. Ilyen még nem nagyon fordult velem elő, úgyhogy újfajta pozitív élményként éltem meg. Igaz, hogy akkora függővége lett így a könyvnek, de ez elmaradhatatlan egy trilógiánál, sorozatnál. És ezek után, hogy fogja az írónő részletezni, kifejteni a "csepegtetett" infókat nagyon kíváncsivá tesz. Valószínűleg jövőhónapban sort is kerítek a következő rész elolvasására.

Értékelés:
Borító:
Kedvenc karakter(ek): Tris, Peter, Uriah.

Üdvözlettel: Uszáma.

0 Megjegyzések