Swift

Janne Teller: Semmi


 Már jó ideje kíváncsi voltam a könyvre, ugyanis amellett, hogy megosztottak voltak a vélemények, nagy jelentőségű témára épül a történet. Így mivel a Bookline-nál ingyenszállítós hónap, ráadásul egy akció keretében kedvezőbb áron szerezhettem be, kaptam is az alkalmon.

 Kinézetében illeszkedik a Scolar kiadó sorozatának többi kötetéhez (bár egyelőre csak ez a kötet található meg a polcomon), és mivel kemény borítós így (remélhetőleg) az időtállósága is nagyobb. A fedőborító alatti egyszerűbb fekete-fehér borító nagy meglepetés volt számomra, és talán az egyszerűsége miatt imádom. A testvérem megkérdezte, hogy mit is ábrázol a fekete "paca" a borító közepén. Egyszerű volt a válaszom: "semmit".
Író: Janne Teller
Kiadó: Scolar, Budapest, 2011
Oldalszám: 182
Eredeti ár: 2495 Ft
Fülszöveg: Pierre Anthon aznap hagyta ott az iskolát, amikor rájött, hogy semmit sem érdemes csinálni, ha egyszer amúgy sincs értelme semminek. Mi többiek maradtunk. Bár a tanárok igyekeztek gyorsan eltüntetni a nyomát - az osztályteremből és a fejünkből egyaránt -, valami azért mégis megmaradt bennünk Pierre Anthonból. Talán ezért történt később minden úgy, ahogy...
(részlet a regényből)
"Kegyetlen és bátor könyv" Die Zeit
"Bárki olvashatja, mindenkinek szól - mint a legjobb gyermek- és ifjúsági könyvek általában" Politiken
"Provokatív és állásfoglalásra késztető példázat" Publishers Weekly
 A könyv eredeti fülszövege lényegesebb történéseket rendesen elspoilerezi, ami szerintem rettentő nagy hiba. Értem én, hogy csak a könyv elolvasása után értékelődnek át, nyernek értelmet az olvasott dolgok, de kifejezetten sajnálom, hogy így oldották meg a figyelemfelkeltést. (Épp ezért a bejegyzés elején a megszokottól eltérően nem az eredeti fülszöveget olvashatjátok, hanem a könyv hátulján található részletet, az ajánló szövegekkel együtt.)

 Egy 8-os osztály életébe, rendszerébe nyerhetünk betekintést, amikor is Pierre Anthon azzal a gondolattal hagyja el az osztálytermet, hogy semminek az égvilágon nincsen semmi értelme. Az osztálytársak ahelyett, hogy figyelmen kívül kezelnék osztálytársuk kijelentését, egyre jobban felkelti érdeklődésüket, elgondolkodtatja őket, és eltervezik, bebizonyítják Pierre Anthon számára, hogy igenis vannak az életben fontos dolgok. A keresés közben kialakítanak maguknak egy titkos bázist, ahol elkezdik gyűjteni az osztály személyei számára oly' fontos dolgokat. Szemtanúi lehetünk egy osztály fiataljainak kétségbeesett életértelmének kutatásának, és a történet végére talán mi is tudomást szerezhetünk, hogy mi is valójában az élet értelme.

 Mint az előzőekben említettem nagyon megoszlanak a könyvről a vélemények. Vannak, akik sok hiányosságot fedeznek fel, és szinte felháborítónak tartják a könyvet (ami egyébként volt betiltott olvasmány is), de sokan vannak azok is, akiket nagyon elgondolkodtatott, és alapműnek tekintenek rá. (Nem véletlen lett néhány országban kötelező olvasmány is.) Tehát amellett, hogy nagyon megosztó, egy biztos, ez a történet mindenkit elgondolkodtat, mindenkinek lesz egy véleménye a mondanivalójáról. Ez a könyv valamilyen! És minden szempontból ez a leglényegesebb tulajdonság az összes közül.

 A két "fajta" olvasó közül én inkább az utóbbi vagyok, mivel szerintem sokaknak meg kellene ismerkedni a könyvvel. Az alaptéma amit boncolhat, egyértelműen örök kérdés marad minden ember számára. Mi az élet értelme? Mi a feladatunk? Miért jó nekünk a többség által normálisnak ítélt életforma? A kezdetektől egészen a végtelenségig is kutathatnánk a válaszok után, szinte teljesen lehetetlen, hogy helyes, kielégítő válaszra lelnénk. És ez a könyv hozta a remekül, fokozatos izgalmakkal felépített történetet, amely elgondolkodtat a sok felmerült kérdésnek köszönhetően, és ezeket a kérdéseket nem szeretné szájbarágósan megválaszolni az olvasóinak, hanem meghagyja nekünk a "választás" lehetőségét.

 Olyan görbe tükröt mutat felénk, megannyi jelképet felhasználva, hogy úgy gondolom, egyszeri olvasásra nehéz lenne mindet felfedezni. Amit minden leendő (és esetleg újra-) olvasónak javasolnék, hogy egy kicsit próbáljátok meg minden mögé látni, és más szemmel gondolni a leírt dolgokra. Kezdünk hozzászokni ahhoz, hogy mindent "készen" tesznek elénk, és az egyik fontos dologról megfeledkezünk, miszerint próbáljunk meg gondolkodni.

 Példának idevehetném a történetbeli szülők nemtörődömségét. Sokan nem értették (köztük eleinte én is), és racionális ésszel logikátlannak tűnik az egész, míg továbbgondolva a mai rohanó világban, bár lehet fájdalmas kimondani, de sajnos a gyermekek nem mindig ott szerepelnek a fontossági sorrendben, ahol kellene. (Itt ismét felmerülhet, hogy ki mondja meg mi a helyes.)

 Eközben a történet a különbözőséget is nagyon jól szemlélteti. Azzal, hogy minden diáknak az általa fontosnak gondolt "tárgyat" kell beszolgáltatnia a közös gyűjteménybe, különböző értékrendeket, fontossági sorrendet mutat nekünk. A csoport, mint közösség húzóerejéről, valamint az emberi rosszindulatról, miszerint ha velem valami rossz dolog történik, akkor ezt tetőzve mással még rosszabb történjen (és ahogy egyre tovább haladunk ezek a dolgok még inkább elhatalmasodnak), továbbmenve a saját magam áltatásáról, a médiáról, a vallásról, a faji megkülönböztetésről, a szexizmusról, a faji megkülönböztetésről, az anyagiakról, a családról, és meg annyi témáról esik szó, utalás, figyelemfelhívás ebben a (témák sokaságával ellentétben lévő) viszonylag rövid történetben, hogy a mai világban szinte lehetetlen ilyen nagy jelentőséggel bíró könyvvel találkozni.

 Mielőtt még bárki is az mondaná; NEM(!), én nem mondom azt, hogy világmegváltó lenne a történet, de nekem nagy szükségem volt egy valóban komoly dolgokról elgondolkodtató könyvre, és szerintem nagyon sokaknak szükség lenne még rá. Biztos vagyok benne, hogy nem utoljára olvastam, és kíváncsian várom, hogy esetleg 10 év múlva, hogyan fogok vélekedni a témáról, könyvről. Emiatt pedig szerintem bőven túltesz egy egyszerű ifjúsági regényen, bizonyos érettséget elérve bárki kézbe veheti, olvashatja. A gondolkozni, "filozofálni" vágyóknak pedig kifejezetten ajánlom!

Értékelés:
Borító:
Kedvenc karakter(ek): Agnes.

Üdvözlettel: Uszáma.

You Might Also Like

0 megjegyzés

Instagram