Swift

Róbert Katalin: Kezdjetek el élni!


 A Promágus kupának köszönhetem, hogy egyáltalán szóba jöhetett az, hogy én kézbe vegyem Róbert Katalin: Kezdjetek el élni! című kötetét. Lássuk be, hogy nem sok esély volt arra, hogy önszántamból forgassam a kezemben ezt a könyvet, bár nem sokat tudtam magáról a történetről sem, mégis félelemmel kezdtem bele az olvasásba. A tény, hogy a szerelmi csalódások témakörhöz kapcsolódóan kell olvasnom pedig nem könnyítette meg a helyzetemet. Innen szép "nyerni", nem?
Író: Róbert Katalin
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 296
Eredeti ár: 2999 Ft
Fülszöveg: Meg kellett hoznom egy döntést, és ezt most egyedül kell végigcsinálnom. Ha fontos vagyok neked, tiszteletben tartod, hagysz nekem időt, és megvárod, amíg én jelentkezem.
Marci mindössze ennyit ír a feleségének, barátainak és az édesanyjának, amikor kilép a lakása ajtaján, hogy megtegye azt, amire már évek óta készült.
Mint a gyámkő, ha kimozdul a helyéről, szerettei életében olyan omlást jelent az eltűnése.
Vajon mit kell feladnia feleségének, hogy visszakaphassa régi életét?
És a többiek? Mihez kezd nélküle a sodródó Zsófi, mivel kell szembenéznie a meleg Vencelnek, és mire döbben rá Margó, aki talán az életét is feláldozná a gyermekeiért?
Egy biztos: dönteniük kell. Visszatérnek a biztonságos, de zsibbasztóan szürke hétköznapokhoz, vagy elkezdenek végre élni – mielőtt túl késő lenne?
Róbert Katalin lebilincselő története szerelmek, vágyak és csalódások között vezet egy új jövő felé.
Kik vagyunk? Mit tehetünk, ha az életünk új utakra hív?
 Talán az, hogy különösebben nem vártam sokat a történettől, nagyot lendített azon, ahogyan végül olvasás közben viszonyultam hozzá. Ráfoghatnám arra, hogyha az olvasó így áll hozzá már a kezdetekkor egy könyvhöz, akkor csak pozitívan csalódhat. Én azonban mégis azt mondom, hogy az ember bármilyen érzéssel is kezd neki Róbert Katalin könyvéhez, a végeredmény mindenképpen az ő érdeme. Tudni kell rólam, hogy nem rajongok a mézes-mázos szerelembe burkolt, klisékkel teli sztorikért, bár ez szerintem a rendszeres olvasóimnak már nem is meglepő. Jelen esetben azonban a szerelmi csalódás köré épített történetben nem érzékelhettem semmi oda nem illő momentumot, túlzást, és végtére még csak nem is éreztem azt, hogy az egészet csak a kihívás kedvéért kell elolvasnom. Nyilván most azért emeltem ki egy "címkéjét" a könyvnek, hiszen emiatt kezdtem neki, de emellett igen sokszínű a történetben felsorakoztatott témák tárháza.

 Legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni leginkább azt, amit ez a könyv képvisel, hogy az élet olyan nem hétköznapinak vélt problémáit, gondolatait veti fel, amelyek mindenki életében egytől egyig megtalálhatóak, így végtére mégis hétköznapiak ezek. Ahogyan az írónő látja a világot, a különböző érzéseket, gondolatokat, az élet velejáróit az igen fantasztikus. Ennél már csak a stílus, írásmód tetszett jobban, ahogyan ezeket elénk tárta. A különböző szereplők életét a "saját szemszögükből" tapasztalhattuk meg E/3-as elbeszélésben, valamint az időben is folyamatosan váltakozva juthatunk el a végkifejletig. Nem éreztem úgy, hogy ez gondot okozott volna az olvasás közben, ha az ember egy kicsit is odafigyel, akkor könnyedén tudja értelmezni a szereplők közötti kapcsolatokat, és az időben való ugrálás sem zavar meg. Ezeknek köszönhetően tartotta fenn az érdeklődésem folyamatosan úgy, hogy közben eszembe sem jutott másfelé figyelni.

 Mint általában a legtöbb könyvnél, ebben az esetben is központi kérdés a karakterek milyensége. Nem csak az előzőekben említett elemek életszagúak, hanem maguk a szereplők is olyan élethűek, hogy akár hús-vér embereket is felhozhatnék az említésük kapcsán. Tekintve, hogy minden szereplő kapott magának több külön fejezetet is, így sokkal könnyebben ismertük meg őket, könnyebben tudtunk velük azonosulni, adott esetben átérezni, megérteni, hogy mit miért csinálnak vagy csináltak a múltban. Ezek igencsak összefüggnek egymással, ugyanis amíg nem ismerjük mélyebben a dolgokat, addig egy felületes képet alkothatunk magunknak, amiből könnyen vonhatunk le téves következtetéseket. Ebből fakadóan nem mondanám egyik karakter tetteire sem azt, hogy az mindenképpen elítélendő lenne. Mindennek megvannak az okai, melyre a való életben is rá kellene jönnünk. Nyilván a minket ért behatásokat nehéz "objektívebben" kezelni, ehhez kapcsolódóan muszáj kiemelnem Barbi karakterét, aki mindvégig nagyon jól kezelte a helyzeteket.

 Vencel és Gábor kapcsolatán keresztül kapcsolódik a történetbe egy "meleg szál" is, azonban ez igen kis mértékben tapasztalható. Vencel esetében sokkal inkább kapott hangsúlyosabb szerepet a munka-iskolázottság-diploma kérdése. Jó volt látni, hogy ebben a szituációban is milyen kiegyensúlyozottan tart ki mellette Gábor, de közben semmi esetre sem befolyásolta, és mondta meg neki, hogy mit is kellene tennie. Ez manapság egy olyasféle tulajdonság, amiről sokan példát vehetnének. Mennyivel másabb így megoldani a problémákat, hogy az embernek ott van egy társ, akit tényleg mindenben támogatnak, nem pedig egy újabb hátráltató tényezőként van jelen az életében.

 Érdekes volt látni a szereplők egymáshoz való viszonyulását, a különböző egymásközt kialakuló kapcsolati hálózataikat, hogy ki miért is viselkedik úgy a másikkal, ahogyan. Én személy szerint könnyen találtam olyan helyzeteket, érzéseket, amiket ismerősnek véltem felfedezni akár a saját, akár a környezetemben lévők életéből. A realitásának köszönhetően úgy vélem, hogy mindenki így lesz majd a könyv olvasása közben, az már teljesen más kérdés, hogy ki-ki milyen módon értelmezi az egyértelmű mondanivalót, és azt hogyan hasznosítja saját életében. Összességében tehát örülök, hogy a sors úgy alakította, összeismerkedtet ezzel a történettel, bátran ajánlom mindenki számára, aki élni szeretne. Kezdjünk el élni!

Értékelés:
Borító:

Üdvözlettel: Uszáma.

You Might Also Like

0 megjegyzés

Instagram