Újabb bejegyzéssel érkezem a Prológus Winter Wonderland projektjének keretein belül, hiszen egy újabb könyvet ajánlok, amit jó szívvel ajánlok ebben az időszakban olvasásra. Nem titok, hogy mennyire szeretem, ha kortárs magyar írók művét olvashatom. Persze akkor még boldogabb vagyok, ha valamilyen pozitív hatást váltanak ki belőlem. Régebben annyira nem olvastam szépirodalmi berkeken belül, de azért manapság már be-be csusszan egy, és általában jó tapasztalataim is szoktak lenne, lehet, hogy szerencsém van a választásokat illetően. Így esett a választásom a Nem vagy többé az apámra, melynek főszereplőjének problémáival szerintem mindannyian tudunk azonosulni.
Kiadó: Park
Oldalszám: 340
Eredeti ár: 3999
Fülszöveg: Hidas Judit regénye a belső biztonság keresésének története. A könyv főhőse, Eszter a rendszerváltás utáni évek reményekkel teli időszakában válik felnőtté. Viszonylagos jómódban él a családjának köszönhetően, mégsem találja a helyét a világban. Szülei válása, a múlt öröksége rányomja bélyegét az életére, miközben egyedülálló anyaként valódi céljait keresi. Eszternek szembe kell néznie a családi titkokkal ahhoz, hogy tovább tudjon lépni.
A Nem vagy többé az apám izgalmas, eddig kevéssé ábrázolt figurák segítségével, érzékenyen és pontosan beszél a mai szülő-gyerek viszony dilemmáiról, konfliktusairól, az egymásra találás nehézségeiről egy olyan világban, ahol mindenki a múlt béklyóiba zárva próbál felépíteni egy új világot.
Eszter múltjával, jelenével és végül egy kicsit a jövőjével találkozhatnak azok, akik olvasásra adják fejüket. Annyi minden befolyással van életünkben arra, hogy kikké is válunk mindeközben. Eszternek a szülei nem éppen a legharmonikusabb kapcsolatban nevelik őt, ez a hozzájuk fűződő viszonyában bőven meglátszik már gyerekkortól kezdve. Természetesen ez nem csak gyerekként, hanem aztán később felnőttként is rengeteg kihívás elé állítja Esztert az önmagát és a körülötte lévőket megismerő folyamatokban. Semmi sem végleges az életünk során, kérdés, hogy ezzel hogyan küzdünk meg. Ilyen és ehhez hasonló kérdésköröket boncolgathatunk olvasás közben.
Annyira érdekes ennek a könyvnek az esetében, hogy a könnyedség jut eszembe elsőként. Az elénk görgetett problémák, kapcsolataink amik aztán egész életünkre befolyással lesznek, sok mindennek mondhatók, de könnyűnek biztosan nem. Hidas Juditnak sikerült úgy formáznia ezt a mesélést, hogy mégis nem a letargia útján haladunk Eszterrel, a főszereplővel. Ennek valószínűleg az egyik oka az, hogy a történetet csodálatosan építette fel a valóságból, mindennapokból, és ezeket úgy fűzte egymás után, hogy pont a legütősebb jelenetek lettek kimerevítve, a tökéletes gondolati narratíva mellett.
A cím ne tévesszen meg senkit, nem csak az apa-lánya viszony van kidomborítva mindebben, bár természetesen hangsúlyok tekintetében azért elég erősen épít erre. Honnan eredeztethetők bizonytalanságaink? Ki mondja meg, hogy egy adott szituációban melyik nézőpontnak van igaza? Minden éremnek két oldala van, szokták volt mondani. Ebben az esetben mondhatjuk, hogy több is. A történet gyerekkortól felnőttkorig több időszakot, többféle hangsúlyt mutat be. Kicsit olyan érzést kelt, hogy ezek a külön életszakaszok külön kis történetek lennének, melyek persze teljes mértékben összefüggnek, hatással vannak egymásra.
Összességében elmondható, hogy nagyon szerettem ezt a történetet olvasni. Hihetetlen gyorsan haladtam vele, mert nagyon olvastatja magát. Maga a könyv egy önismereti utazás is volt egyben számomra, sok mindent gondoltam át Eszter életével való párhuzamok kapcsán. Szerintem ez egy olyan történet, amivel valamilyen módon mindenki azonosulni tud a saját életére vonatkoztatva. Éppen ezért bátran ajánlom, hogy lassuljatok le egy kicsit, vegyétek magatokhoz a könyvet, és lássatok minél hamarabb neki.
Értékelés:
Borító:
Üdvözlettel: Uszáma.
Borító:
Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések