Nagyon hamar eltelt ez a nyár is, és már azon kaphatjuk magunkat, hogy újra itt a szeptember. Ez nem jelent mást, minthogy itt van az iskola újra. Persze ez mindenkit máshogy érint, engem speciel már nem tanulóként, hanem sokkal inkább mentorként a másik oldalról. Na, de ahol biztosan fogok még találkozni az iskolával az nem más, mint a könyvek világa. A Prológuson Back to school hetet tartunk, így olyan könyvajánlókat hozunk nektek, melyek valamilyen módon kapcsolódnak az iskolai közeghez, vagy szimplán csak erre az időszakra ajánljuk az olvasását. Én most a Hétköznapi szörnyetegeket hoztam erre, melyben lévő intézet egyfajta iskolaként is funkcionál. A hangulata pedig teljesen illeszkedik az iskolakezdéshez. A továbbiakból kiderül, hogy miért is imádtam annyira ezt a történetet.
Író: J. M. Miro
Kiadó: Agave
Oldalszám: 608
Eredeti ár: 6980
Fülszöveg: 1882-t írunk. Edinburgh-tól északra, egy elszigetelt tó szélén található a Cairndale Intézet magányos kőépületeivel, ahol egy különös doktor természetfeletti képességekkel rendelkező árváknak nyújt otthont. Hamarosan két új gyerek érkezésére számít Londonból, azonban egy veszedelmes figura vadászni kezd rájuk – egy férfi, akiből korom és sötétség árad.
A tizenhat éves Charlie Ovid kegyetlen és erőszakkal teli gyermekkora során fedezte fel, hogy a teste magától meggyógyul, ha akarja, ha nem, míg Marlowe-ra egy tehervagonban találtak rá, és furcsa, kék színű fénnyel ragyog, ráadásul képes megolvasztani az eleven húst.
Két tapasztalt nyomozó feladata lesz biztonságos helyre vinni a fiúkat, ám hamarosan mindannyian a legszörnyűbb borzalmakkal kénytelenek szembenézni. Élők és holtak világa kerül összeütközésbe egymással, és miközben mélyen eltemetett titkokra derül fény, Charlie, Marlowe és a többi árva megismeri képességük valódi természetét – ráadásul nem csak arra jönnek rá, hogy mi fenyegeti őket, hanem, hogy a legádázabb szörnyetegek olykor a legkáprázatosabb ajándékokkal érkeznek.
Különleges képességekkel rendelkező emberek, közülük is leginkább gyerekek emelik ki ezt a történetet. A 19. században járunk, ahol különböző, nagyon különleges képességgel rendelkező gyerekek történeteit ismerhetjük meg. Kicsit ugrálunk ide-oda az időben, de szépen lassan egyre jobban elmélyedünk a világban, és aztán az intézetet is egyre jobban kezdjük megismerni, az ott dolgozó "fejesek" mozgatórugóival egyaránt. Természetesen nem maradhat el a gonosz sem, ami jelen esetben nem a mi világunkból érkezik. "Élők és holtak világa kerül összeütközésbe egymással..." - ígéri a fülszöveg, és nem is okoz csalódást.
Van itt mindenféle képesség: porral varázslatos dolgokra képes, láthatatlanná váló, szuper kiterjedésűvé váló, sebezhetetlen és még egy kéken világító is. Persze nem csak ennyi, és nem csak ilyen mélységű karaktereket ismerhetünk meg. A történet szépen lassan bontakozik ki, viszonylag lassan vezet be a világába. A karaktereket is külön-külön szálakon kezdi el felvezetni, aztán összefűzni az ő útjaikat. A nyomozók, majd aztán az intézet két fő képviselője is igazán ígéretes, nagyon szerettem a mozgatórugóikat.
Ami miatt szerintem akkora sikert aratott a könyv nálam, hogy már az elejétől kezdve nagyon olvasmányos, és sejtelmes hangnemet üt meg. A 19. századi környezet is nagyon jól működik, tökéletesen illeszkedik a kor szelleme azokhoz a gondolatokhoz, amik a különleges képességet, természetfelettiséget illeti. Horrorisztikusnak kevésbé mondanám, sokkal erősebb a fantasy vonala, de persze érthető az előbbi címke is. A könyv nem csak a kékségével (ami nem mellesleg nagyon gyönyörűen tündököl a polcunkon) ránt magával, ugyanis olvasóként falni szeretnéd Miro szavait. Úgy látszik, hogy nagyon is jó stratégiának bizonyul nem ellőni mindent már a történet elején.
Összességében elmondható, hogy egy különleges, nem is olyan kicsi, vaskos szörnyeteget tarthatnak azok a kezükben, akik a Hétköznapi szörnyetegek olvasására adják a fejüket. Mindez meg se fog bizonyára kottyanni, mert a tökéletes recept adott. Világalkotás, karakterek, hangulat. A fantasy-ért rajongók bizonyára ezt is falni fogják, Stranger Things kedvelőknek sem javasolt a figyelmen kívül hagyás. A könyv egyébként nem kímél a végén sem minket, hiszen egy trilógiára tervezett sztoriról beszélünk, melynek folytatásának megírására még egy picit várni kell.
Értékelés:
Borító:Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések