A Prológuson magánkönyvtárunkból hozunk nektek ajánlókat, hogy csökkenteni tudjuk olvasatlan könyveink számát. Ehhez kapcsolódóan már egy ideje megvan a Pióca című kötet, aminek egyértelműen a borítója hívta fel a figyelmemet. Persze aztán a történet is elég megnyerő volt ahhoz, hogy teljes legyen az olvasás iránti vágyakozás. Egyik barátommal pedig úgy döntöttünk, hogy közösen fogjuk olvasni, így kisebb etapokra bontva haladtunk a könyvvel, majd közösen kibeszéltük az addig történteket. Kifejezetten tetszett ez a fajta olvasási mód, ugyanis egyből tudtunk fordulni egymáshoz, ha kibeszélnivaló részhez érkeztünk. Más esetben ez nyilván csak a teljes olvasás után adott. Teljes egyetértésben voltunk, vagy voltak különbözőségek a véleményünkben? A továbbiakból kiderül.
Író: Hiron Ennes
Cím: Pióca
Kiadó: Agave
Oldalszám: 352
Eredeti ár: 4980
Fülszöveg: Az emberi civilizáció északi peremén, egy világtól elzárt kastélyban váratlanul meghal a báró orvosa. Utódjának kell megfejtenie a rejtélyt: hogyan tudta az Intézet elveszíteni sok teste közül az egyiket.
A Tartományközi Orvosi Intézet évszázadokon keresztül úgy biztosította növekedését, hogy megtelepedett az ifjú elmékben és doktorokat faragott belőlük, idővel lecserélve minden emberi gyógyítót. Az Intézet azért létezik, hogy segítse az emberiséget: gyógyít és vág, egyengeti és megóvja a fajt az apokaliptikus borzalmaktól, amelyeket őseik a világra szabadítottak.
Most azonban a fagyott északon az Intézet gazdateste riválisra bukkan az evolúciós lépcső legtetején. Egy parazita terjed a báró kastélyában, mely eleve egy titkokkal, hazugságokkal, erőszakkal és félelemmel teli, sötét verem. Találkozásuk pedig szörnyű háború kitörésével fenyeget, melyben akármelyikük is győz, az emberiség veszíteni fog.
Hiron Ennes bemutatkozó regénye őrült gótikus horror, melyben China Miéville szürreális stílusa találkozik Gerald Brom hátborzongató képi világával.
A történet gótikus horrort ígér nekünk egy elszigetelődött területről, ahol egy kastély falai között szemlélhetjük mi is az eseményeket egy orvos szemein keresztül. Az orvos "szemein" keresztül nem csak mi látunk, ugyanis az Intézet orvosáról van szó. Már időtlen idők óta egy különös "entitás" ragadja el a gyógyítókat, doktorokat, és egy kollektív tudat részeként tesznek a világ jobbá tétele érdekében. Az Intézet egyik gazdateste elszakad mindettől, ezért új gyógyítóval indul felderítő útra egy másik gazdatesttel az Intézet Verdirába. Hamarosan kiderül, egy másik lény, egy parazita terjed a kastély falain kívül és belül is egyaránt.
A legnagyobb erénye a könyvnek a szokásosnak mondható hangulatteremtésen kívül, az írói megjelenítési forma. Az Intézet testeinek összekapcsolódását nagyon szemléletes módon tapasztalhatjuk, nekem személy szerint még soha nem volt ilyen jellegű olvasásélményem. Hihetetlen, hogy mennyire érzékletesen át tudta adni az író a különböző elmék "harcát" az irányításért. Mindezt úgy tudta megtenni, hogy nincs konkrétan leírva a kapcsolat elvesztése az Intézet testei között, szimplán a leírásokból, főszereplő/ink érzései alapján érezhetjük olvasóként, hogy most valami nem stimmel a korábban megszokottakhoz képest.
A környezet jól működik, sejtelmes, és fogalmam sem volt, hogy hová is fog kifutni a végkifejlet. Horror szempontjából leginkább a nem szokványos megjelenítési formák voltak jellemzők a könyvre, amik egy-két esetben igencsak hatásosak tudtak lenni, azonban ezekből a részekből én személy szerint kicsit többet is el tudtam volna viselni. A végkifejlet sem feltétlenül hozta el a várt siker, és sokszor azt éreztem, hogy elveszítettem a fonalat, vagy valami teljesen más információ derült ki számomra, mint azt korábban elképzeltem magamban.
Összességében egy nagyon egyedi könyvről beszélhetünk a Pióca esetében, ahol leginkább az írás milyensége hozza el annak sikerét. Azoknak is nagy meglepetést okozhat, akik szeretik, ha egy könyv nem feltétlenül sorolható be egy konkrét zsáner alá. Ebben az esetben is keveredik minden, de ez talán még inkább illeszkedik ahhoz, amire alapként épít az írója. Különleges, egyedi, furcsa, azt hiszem ezek a szavak írják le legjobban az egész élményt.
Értékelés:
Borító:
Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések