Ember az óceán ellen. Nem igazságos küzdelem. Soha nem is volt az. - Bálnahullás

 Hamarosan elérkezik a Könyvhét ideje, így záporoznak azok az olvasnivalók, amikkel a kiadók próbálnak ellátni minket, és hát persze rengeteg olyan is érkezik, ami felkeltik az ember érdeklődését. Szeretem ezt az időszakot, hiszen a rendezvény környékén is csupa jó könyvekkel találkozhatunk, így bár nem könyvheti megjelenés, azért elég frissen a közelébe van annak, így a Prológus könyvheti ajánlóihoz most elhoztam nektek a Bálnahullás című könyvről írt értekezésemet.

Cím: Bálnahullás

Író: Daniel Kraus

Kiadó: Agave Könyvek

Oldalszám: 352

Eredeti ár: 4980

Fülszöveg: A ​marsi és a 127 óra találkozik ebben az erőteljesen emberi és tudományos precizitással megalkotott thrillerben, melyben egy huszonnégy méteres, hatvan tonnás ámbráscet nyel magába egy búvárt, akinek csupán egyetlen órája marad a menekülésre, mielőtt elfogyna az oxigénje.

Jay Gardiner a lehetetlenre vállalkozik – meg akarja találni apja holttestének maradványait az Atlanti-óceánban Monastery Beach partjainál. Tudja, hogy kevés esély van a sikerre, de Jay azt gondolja, ez az egyetlen járható útja annak, hogy felszabaduljon a bűntudat súlya alól, melyet az apja halála óta cipel magával, aki nemrég öngyilkosságot követett el.

A merülés jól kezdődik, de egy óriáskalmár hirtelen megjelenése Jay-t komoly veszélybe sodorja, melyet aztán a végtelenségig fokoz egy táplálékért érkező ámbráscet feltűnése. Jay hamarosan a kalmár csápjai között találja magát, mely egyenesen magával rántja a bálna szájába, majd pedig a bálna első gyomrába a négy közül. Jay gyorsan ráébred, hogy csupán egyetlen órája maradt, mielőtt az oxigéntartálya kimerülne – egy óra, hogy legyőzze saját belső démonait, és kiszabaduljon a bálna gyomrából.

Daniel Kraus, A víz érintése írójának új regénye filmbe illő, lebilincselő thriller egy fiatal férfiról, aki már letett mindenről… hogy aztán életének értelmét a legveszélyesebb és legszokatlanabb helyen találja meg újra.

  Jay apja öngyilkos lesz, és mindezt nem máshogy vitelezi ki, mint ami a legfontosabb volt számára az életben: alámerülve teszi azt. Jay úgy dönt, hogy merész kalandra indul, és kihozza csontvázát a víz alól, így ő is felkapja búvárruháját. Természetesen a dolgok nem mennek könnyen, mint ahogyan apa és fiú kapcsolata sem volt felhőtlen a régi időkben. Végül a lehető legrosszabb és szinte lehetetlennek tűnő dolog történik meg, amikoris Jay egy ámbráscet gyomrában találja magát. Na ez a történet egyáltalán nem olyan, mint a mesék, realisztikusan lehetünk részesei ennek az érdekes utazásnak.

 A történet lassú-folyású, Jay gondolataiban mélyülhetünk el leginkább, amellett, hogy a konkrét túlélésért folyó küzdelmet követhetjük nyomon. Az apa-fiú kapcsolat milyensége, az eközben szerzett tapasztalatok, kétségek között tengődés, emberek és természet kapcsolata, önértékelés kérdésekörei hozzák közel az olvasókhoz az olvasottakat.

 Az írásmód nagyon érdekes hangulatot teremt, nem csak azzal, hogy hogyan ír Daniel, hanem a fejezetekkel való interaktív "játék" is sokat hozzátesz az olvasói élményekhez. Az egyes "fejezetek" a még elérhető levegőt prezentálják számunkra, és közbeiktatva felváltva visszaemlékezések gondolataiban veszhetünk el. Szerintem ez nagyon jól működött, ezáltal fenntartva az érdeklődést még akkor is, ha a konkrét jelenben lévő történések nem hoznak túl nagy bonyolultságokat. Már utóbbit úgy értve, hogy valóban annyiról van szó, hogy a bálnában, valamint Jay gondolataiban utazunk végig.

 Összességében egy nagyon izgalmas és egyedi kivitelezésű történetnek lehetünk olvasói a Bálnahullásnak köszönhetően. Mesterien közelíti meg a különböző kapcsolódások, sebek kérdésköreit. A bálnában eltöltött idő realisztikus ábrázolása már-már lehet sokaknak gyomorforgató, erre érdemes felkészülni, de akik bírják ezeket, nem fognak csalódni. A végkifejlet bálnán belül és kívül is elgondolkodtató.

Értékelés:

Borító:

Üdvözlettel: Uszáma.