Gyereknaphoz kapcsolódóan mára egy igazán szívmelengető könyvről hoztam nektek értékelést, mely projektünk a Kalandozások Papírországban nevet kapta a PrológusonKalandozások Papírországban nevet kapta a Prológuson. Érdemes megnézni a projekt további bejegyzéseit is, hiszen hoztunk nektek pár ajánlót, ami nem csak ezen a napon lehet érdekes, hanem az év többi napjára is ellát munícióval. Az Ollie hazatalál című könyvet 8 éves kortól ajánlják, ehhez méltó borítóval is rendelkezik, ami már elsőre felkeltette a figyelmemet.
A könyvben egy kisgyerkőc, Billy és az ő plüssállatának, Ollie-nak a kalandjait követhetjük nyomon. Kezdetekben az ő összekapcsolódásuk történetét szemlélhetjük, majd egy másik szálon pedig egy másik játék, Zozó nehéz sorsát ismerhetjük meg. A kettő szál természetesen a későbbiekben összefut, ugyanis Zozó bosszút akar állni minden kedvenc játékon, így aztán Ollie és Billy elválasztódik egymástól. Természetesen hamar egymás keresésére, segítésére indulnak, hogy aztán újra egymásra találhassanak. Időközben azonban már Billy is egyre csak nőtt, idősödött, így kérdéses, hogy vajon Ollie is a többi játék sorsára jut-e, és ő is elfelejti mindazt, amilyen kötelék kettejük között kialakulhatott.
Az író nagyon érdekesen eltalálta a mesék és a gyermeki növekedés, iskolássá válás közötti határvonalak szemléltetését a történettel. Maga a könyv is illeszkedett ehhez, szuper illusztrációk készültek a történethez, valamint a korábban említett két szál megkülönböztetéséhez a papír hátterének változtatásával is szemléltetni próbálták a különbözőségeket. Ez abszolút egy nagy plusz volt az alap élményhez.
Természetesen a sztori is izgalmasan bontakozott ki, de leginkább a szöveg szépsége, szóhasználat volt az, ami engem teljesen elvarázsolt. Emellett pedig a boncolgatott kérdéskörök, mint a barátság, gyermeki világ "hátrahagyása", egymás segítése, emlékek szerepe is csodálatosan lett reprezentálva. Az írás szerintem nem csak a gyerekeket célozza, hiszen mi, felnőttek is nosztalgikus visszagondolással fordulhatunk a saját emlékeink felé, ezzel egy kicsit felidézve saját gyermeki énünk régi barátait, kedvenc játékainkat. A történetet egyébként már a Netflixen is megtekinthetjük, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy ott hogyan működik mindez, át tudták-e adni azt, amit itt papíron az írójának sikerült.
Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések