El se tudom mondani, hogy mennyire vártam az Egy kis boszi naplója második részét. Az elsőt már viszonylag régen olvastam, de nagyon szerettem a történetét, illetve a képregény rajzait is. Az írónő munkáinak utánanézve hamar láthatjuk, hogy nagyon kis aranyos történeteket alkot: ennek a boszisnak azonban még csak ez a két része jelent meg. Ettől függetlenül remélem, hogy akár más történeteit is megismerhetjük magyarul. Addig is lentebb elmesélem, hogy én miket is szeretek az Egy kis boszi naplója történeteiben.
Író: Emma Steinkellner
Kiadó: Maxim
Oldalszám: 256
Eredeti ár: 3999
Fülszöveg: Luna Hush éppen kezdi megszokni nemrégiben megtalált boszorkány-örökségét és erejét, de az iskolában az élet továbbra is nehéz. Még legjobb barátja, Charlie sem érti meg igazán, milyen érzés, ha mindig ő az, akit gúnyolnak és a dolgok csak még rosszabbra fordulnak, amikor Luna anyukája randizni kezd az iskola legflúgosabb tanárával. Ekkor Luna megszerez egy titokzatos talizmánt, ami elő tudja hozni lényének egy másik oldalát, aki magabiztos, laza, menő és rendkívül népszerű. Mi baj történhet?
Az első pont egyértelműen a külcsín. Ennyire szépen megalkotott, gyerekeknek (és gyereklelkű felnőtteknek) szóló képregényt szerintem ritkán látni. A színeivel, képi világával nagyon nagy segítség tud lenni abban, hogy valaki rákapjon az olvasásra, és behúzza a könyvmolyság világába.
Másrészt nagyon szerettem ezekben a kötetekben, hogy nagyon "élő" a képek és a szöveg által alkotott összkép. Néha olyan érzésünk lehet, hogy olyan darabosan lehet haladni ezekkel a képregényekkel, itt viszont nagyon jól játszik az alkotó a szövegbuborékokkal, így nem csak a képek kifejezőek, hanem a mondanivalók is.
A történet központi eleme a varázslás, boszorkányság köré van építve. A főszereplőnk nem egy kimondottan népszerű karakter. Nagy önbizalomhiánnyal küszköd, nem igazán tudja, hogy mi a helyes, hogyan lehetne menő, vagy egyáltalán hogyan is kellene működnie a mindennapokban. Hiába a varázsvilág, mégis olyan problémák jönnek elő, ami a való életben is releváns lehet egy fiatal számára, így egy kis fókuszt adva annak, hogy mi is fontos igazán az életben.
Végül pedig nem elhanyagolható, hogy a mondanivalók és a fontos témák körbejárása mellett tök jó humora is van. A benne lévő karakterek többször keverednek a főszereplőnk számára "kínos" vagy éppenséggel ironikus elszólásokkal tűzdelt szituációkba. Mindez nem erőltetetten.
Összességében tehát nagyon ajánlom mindenkinek a sorozat mindkét részét. Ha már régebben olvastad az első részt, akkor se szegje kedved, hiszen a második rész elején egy kis visszatekintést is kapunk. De persze ne hagyd ki az újraolvasást sem, hisz nagyon gyorsan lehet ezekkel a történetekkel haladni.
Értékelés
Borító:Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések