A Bionauták című Markovics Botond könyv az idei év top olvasmányai közé tartozott. A Könyvhét után nagyon vártam, hogy érkezzen a második rész is, ugyanis tényleg nagyon lenyűgözött a felvázolt világ. Szerencsére pár hónappal később, a Könyvfesztiválra meg is érkezett a folytatás. El is utaztam, hogy dedikáltassam a könyvet, majd aztán minél hamarabb bele is akartam vetni a karneuszok folytatásának mélyébe.
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 192
Eredeti ár: 5280
Fülszöveg: Három év telt el azóta, hogy Yis Venter és Julia Pollard felfedték a karneuszok valódi természetét. A Földet ostromló, bolygónyi méretű ragadozókat azóta sem sikerült megállítani, az emberi civilizáció a pusztulás szélére sodródott.
Yis hajdanán izgalmas kalandot keresett a hús mélyén, de amikor az értelmes fajokat saját céljaira használó idegen entitás, Vírus befolyása alá került, nemcsak az élete, hanem a teste is visszafordíthatatlanul megváltozott. Ráadásul kegyetlen választás elé kerül: kislánya és szerelme élete múlik azon, képes lesz-e teljesíteni a Vírus által rákényszerített küldetést.
Az apokalipszis végóráiban Yis apja kétségbeesett mentőakciót szervez eltűnt fia felkutatására. Ehhez szüksége van Julia tapasztalatára – a nőére, aki évekkel ezelőtt magával hurcolta Yist a karneuszok testébe, és belekeverte ebbe az emberen túli játszmába.
Markovics Botond hősei a Bionauták folytatásában halott karneuszok, élő számítógépek és rejtőzködő idegen lények között még mélyebbre merészkednek a hús rejtélyekkel teli, bizarr univerzumába, ahol talán a túlélésnél is fontosabb kérdéssé válik, hogy kinek van joga ítéletet mondani egy egész faj felett. A folytatásban ugrunk egy kicsit előre az időben, eltelik pár év. A Föld egyre rosszabb helyzetben van, a karneuszok szépen lassan szipolyozzák ki. Szó szerint, ugyanis rengeteg várost minden tartozékával együtt felszippantanak, legyenek azok akár emberek is. Természetesen minden földi próbálkozás hiábavaló. Hőseink különböző szálakon, de közös céllal ténykednek. Yis apja, Abram Venter Juliával közösen indul fia megkeresésére. Yis mindeközben Vírus uralma alatt próbál létezni úgy, hogy nem lehet biztos benne, újra láthatja szerelmét és kislányukat. A kérdőjelek pedig csak sokasodnak.
Már az első könyvről íráskor is éreztem, hogy nagyon nehéz elmondani, miről is szól a történet anélkül, hogy nagyon sok lényegi részt árulnánk el. A könyvek fülszövegei is pont ilyenek. Vajmi keveset mutatnak be arról, hogy mi is vár az olvasóra. Azzal nem árulok el nagy titkot, hogy bár az elsőben is sokszor kapkodtam a fejem, a második részben ez szerintem még inkább igaz. Na nem azért, mert rengeteg felesleges akciójelenet lenne benne, hanem olyan jellegű meghökkenést kiváltó elemet kapunk, hogy nem győztem felszedni a leesett államat. Szerintem 4 ilyen volt, ami nem kis teljesítmény szerintem.
A technológia és a biológia megnyilvánulásai ebben a kötetben sem elhanyagolható. A különböző mesterséges, életalapú vagy akár kevert létformákat olyan természetességgel hozza létre az író, hogy már attól önmagában is eldobhatjuk az agyunkat. A főbb karakterek sorsa ezzel ötvözve pedig azt hozta, hogy nem bánt Botond most sem kesztyűs kézzel a karaktereivel. Rengeteg csemegét tartogat ebből a szempontból is.
A felvonultatott elgondolkodtató kérdések is szép ívet kaptak: identitás kérdések - honnan számít valaki embernek, élőnek; milyen lenne a minden szempontból legideálisabb létforma; mik a főbb mozgatórugóink az életben? A karakterek, lények, életformák izgalmas egyvelegként mutatják be ezeket. Összességében egy nagyon izgalmas, talán együtt olvasva legjobban értelmezhető duológiát tarthat a kezében az, aki Bionauta lesz. A második rész szerintem meg tudta ugrani az első könyvet, így méltó lezárása lett annak. Munícióban pedig van még bőven hol barangolni a világban, így kíváncsian várom, mik pörögnek még ki innen.
Értékelés
Borító:Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések