Swift

Benyák Zoltán: Az idő bolondjai


 Rendszeres olvasóim már tapasztalhatták, hogy milyen viszonyban állok Benyák Zoltán munkásságával, hiszen már jó néhány általa írt könyvet véleményeztem. Afelől már bőven nem volt kétségem, hogy ez az olvasmány is maradandó élmény lesz, de még így is bőven tudott meglepetéseket tartogatni számomra. A felajánlott példányért nagy köszönet az írónak, Benyák Zoltánnak, valamint a Grafoman Kiadónak.
 A borító amellett, hogy szintén nagyon jól tükrözi a történet hangulatát, nagyon tetszik, hogy az író könyvei külső stílusban is egységesek. Attól eltekintve, hogy nem egymáshoz kapcsolódó történetek, fontos szempont az összképi esztétika. (Mondjuk ennyi pozitív élmény után, akkor is beszerezném Zoltán írásait, ha papírfecniken értékesítenék, mert fantasztikus, hogy milyen belső értékeket, mondanivalókat rejtenek ezek az írások.)
Író: Benyák Zoltán
Kiadó: Grafoman
Oldalszám: 324
Eredeti ár: 2900 Ft
Fülszöveg: Szent Kron nyugalmas sziget az óceánban, távol a partoktól, távol a száguldó világtól. Egyszerű emberek lakják, bár néhányukat nem lehet hétköznapinak nevezni. 
Mimi Lafarge, a fiatal lány kegyetlen betegségének köszönhetően egy sebesen öregedő testbe zárva kénytelen élni. Manfred, a sziget furcsa idegene olyan titkok tudója, melyek a történelem előtti korokba nyúlnak vissza. Tak Lachensky, a sziget egyetlen órásmestere múltjában számos olyan nap van, amiről nem szívesen beszél. 
Egy egyszerű napon különös szemű jövevény érkezik a szigetre, és a világ kizökken a menetéből. Az öröklét ígéretének árnyékában a szigetnek és minden lakójának el kell gondolkoznia a halandóságán, és fel kell fednie igazi arcát.
Szeptember tizenhetedikén megáll az idő…
Évek, napok, percek. Az idő bolondjai az elmúlás könyve. Egyszerre tekint előre és vissza, próbál értelmet és érzelmet találni az időben. Megkapaszkodni és elengedni. Benyák Zoltán regénye olyan nyomot hagy az olvasóban, akárcsak a sziget lakóiban a visszafordíthatatlan szeptember tizenhetedikei események.
 A történet Szent Kronon, a "világtól" részben elzárt kis szigeten zajlik, ahová "szeptember tizenhetedikén különös idegen érkezik", aki az egyébként sem hétköznapi sziget lakóinak életét megváltoztatja, ugyanis ettől a pillanattól kezdve az idő megáll, ezzel teljesen felborítva az addig megszokott rendet. A lakóknak, köztük egy órásmesternek, egy állandó utazónak, s Miminek, a különleges betegségben szenvedő, gyorsan öregedő lánynak is szembe kell nézniük múltjuk minden pillanatával, és egy bizonytalan, de talán szebb jövőt remélve maguknak átértékelődhet minden, mint ahogy az olvasó számára is.

 Egyszerűen fantasztikusnak tartom, ahogyan Benyák Zoltán néhány misztikus elemet felhasználva mennyi realisztikus kérdésre próbál választ találni, és mindezek ellenére minden egyes szavát megtörténtnek képzelek, azt gondolva, hogy mindezeknek valaki vagy valakik valóban résztvevői, érzékelői voltak. Aztán jobban belegondolva rá kellett jönnöm, hogy ez valójában is így van, ugyanis mindannyian részesei vagyunk az örökös körforgásnak, az idő múlásának. 
 Senkit se tévesszen meg, ha esetleg túl "elcsépeltnek" gondolná az előbbi gondolatot, ugyanis az egész mondanivaló kivitelezésében érzem hihetetlenül erősnek a dolgot. Annyira egyértelműen vonultatja fel a témával kapcsolatos "nézeteket, oldalakat", hogy igazán példaértékűvé válhat számunkra is ez a hozzáállás, és éppen ettől lesz teljesen hiteles, amit átélek. Nincs egyértelműen meghatározható jó, vagy rossz vélekedés, minden ember másként él meg dolgokat. És akkor kap az olvasó egy ilyen történetet, melyben megannyi életút szerepelteti magát, ki-ki saját pozitív-negatív élményként megélve az "időben beállt változást", miközben észrevétlenül eléri azt az író, hogy maga az olvasó körül is megálljon az idő.

 További pozitívumnak éltem meg, hogy mint a Csavargók dala esetében is, nemcsak a főszereplőkön keresztül élhetjük meg az eseményeket, hanem egy-egy kisebb részletben másik szálak is hozzákapcsolódnak a történethez. Ellenben, ha ki kellene emelnem valakit az egész történetre nézve, az Mimi lenne. Mondhatjuk, hogy az egyik legérdekesebb, legizgalmasabb alaphelyzet hozzákapcsolódik, ugyanis különleges betegsége okán egy felnőtt, idős testbe zárt fiatalról beszélhetünk. Kíváncsian vártam, hogyan bontakozik majd ki saját története, miközben tényleg az összes szereplő, esemény, történés hiteles volt számomra. Ezek együttese által lett csak igazán kerek egész a történet. További részleteket nem is szeretnék elárulni, hisz senkitől sem szeretném elvenni ennek a könyvnek az elolvasásával járó élményt, másrészt pedig fontosnak tartom, hogy mindenki saját maga által tudja értelmezni, esetenként akár hasznosítani is az olvasottakat.

 Nemrégiben a Kildara egyik rendezvényén említés szintjén a kerekasztal beszélgetés során szóba került, hogy a mai regényekben, írásokban mennyire lehet belső értékeket is közölni, amellett, hogy az egész "látványos és moziszerű" hatást tudjon kelteni az olvasóban. Abból a nem sok író közül, aki hirtelenjében eszembe jutott egyértelműen élen szerepel a könyv írója, és bár még nem volt szerencsém minden művét olvasni, mégis bátran ki merem jelenteni, hogy Benyák Zoltán a kortárs, ma is zajló modern szépirodalom egyik kiemelkedő alakja.
 Összegezve tehát bárkinek tudom ajánlani az író ezen művét is. Annak pedig fokozottan, aki egy minden tekintetben egyedi könyvvel szeretne találkozni.

Értékelés:
Borító:
Kedvenc karakter(ek): Mimi Lafarge, Tak Lachensky.

Üdvözlettel: Uszáma.

You Might Also Like

0 megjegyzés

Instagram