A Kane krónikák első részét még tavaly év végén olvastam, és akkor írtam is nektek róla, miszerint összességében tetszett, de azért mégsem volt teljes elsöprő sikere. Az persze nem volt kérdés, hogy a második részt is szerettem volna olvasni, így került a kezeim közé a Tűztrónus. Mostanság nagyooon sok mitológiához kapcsolódó könyvet olvastam, főleg Riordan tollából származót, így egy kicsit már tartottam tőle, hogy vajon mennyire fogok ráunni a formátumra, és lehet, hogy kis szünetet is tarthattam volna a jobb élmény érdekében, de végeredményben nem bántam meg, hogy így döntöttem.
Író: Rick Riordan
Cím: Tűztrónus
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 536
Eredeti ár: 3999
Fülszöveg: Az ókori Egyiptom istenei rászabadultak a mai világra, és azóta Carter Kane és a húga, Sadie komoly bajba került. Az Élet Házának leszármazottaiként a Kane testvérek rendelkeznek bizonyos képességekkel.
Ám most az eddig legnagyobb ellenségük – Apóphisz, a káosz kígyója – arra készül, hogy kitörjön börtönéből. Ha a gyerekek nem akadályozzák meg ebben, vége lesz a világnak.
Hogy esélyük legyen legyőzni a káoszt, a testvéreknek fel kell ébreszteniük Rét, a napistent, ehhez fogható varázslatra azonban eddig soha egyetlen mágus sem volt képes.
Először meg kell találniuk Ré könyvének három darabját a világ különböző pontjain, hogy megtanulhassák a bennük szereplő varázslatokat. Amúgy említettük már, hogy senki sem tudja pontosan, hol lehet Ré?
Vesd bele magad az új kalandokba!
Ebben a részben már célt ért az előző könyv hanganyagául szolgáló üzenet, melyben ifjú tanoncokat toborzott a testvérpár maguknak, így már több segítségük is van. Szükségük is van rá ugyanis ebben a részben is sok kihívással kell szembenézniük annak érdekében, hogy felébresszék Rét, a napistent, hogy együtt felülkerekedhessenek a káosz kígyóján, Apóphiszon. Ehhez össze kell szedniük Ré könyvének három darabját, hogy aztán annak segítségével az Éj folyóján újra egyesítsék Ré három megjelenési formáját. Természetesen ezért nagyon meg kell dolgozniuk, és fájdalmas árat is fizethetnek, amennyiben sikerrel járnak.
Bevallom, hogy a könyv első felében tartottam tőle, hogy beigazolódott a félelmem, és nem lett volna szabad ennyi hasonló könyvet olvasnom egymás után, ugyanis nagyon nehezen vitt magával a sztori. Az alap: világfelépítés, karakterek természetesen itt is tetszettek, de valahogy azt éreztem, hogy az átvezető részek nagyon unalmasak számomra, és sokkal inkább pörgetném már a konkrét eseményekhez, mert azok pedig nagyon jól meg vannak írva.
Aztán ahogy haladtunk előre, egyre inkább tudott bizonyítani, és egyre izgalmasabbá váltak még akár ezek az átvezetők is. Mindenesetre lehet, hogy ez a rész kicsit hosszabbra sikeredett, mint amit azt végül megkívánt volna. A befejező részek, az Éj folyóján való utazás mindenért kárpótolt, ugyanis ott már nagyon tud sodródni az olvasó a történésekkel. A karakterek életkorán a mostani részben gondolkodtam el, hogy vajon mennyire reálisak, hiszen erre a részre már igencsak nagy jellemfejlődésen mentek keresztül. Sokkal felnőttesebben, mentorként tevékenykedtek sok esetben a Kane tesók, és ehhez viszont a tizenhároméves Sadie annyira nem passzolt. Ezt próbálta ellensúlyozni szerelmi vívódásokkal, de lehet, hogy picit fentebb is lőhette volna ezt. (Bár ez a sztorit egyébként szerintem semmilyen szempontból sem akasztotta meg, szimplán elgondolkodtam rajta.)
Végül úgy érzem, hogy az előző rész szintjét tudta hozni a Tűztrónus is, bár másfajta dinamikában. A következő rész már a lezárás lesz, ami biztosan méltó lesz ezekhez a részekhez. Persze a felcsigázás már most kellően megtörtént, szépen előkészítette Riordan a végkifejlet felé vezető utat, a nagy leszámoláshoz. Emellett pedig a kisebb nyitott kérdésekre is jó, ha választ kapunk majd, ugyanis lett egy pár ilyen ezalatt a kaland alatt. Azt pedig kifejezetten nagyon várom, hogy Percy, Annabeth és a Kane testvérek hogyan működnek majd a kiegészítő, crossover kötetben. Ajánlom, hogy ti is elmélyedjetek a világban!
Értékelés:
Borító:
Üdvözlettel: Uszáma.
0 Megjegyzések